Lolytta, a reklámos kapcsolat érdekes promóra bukkant a Cosmo friss számában. Ha hinni lehet a híreknek, jelenleg futárral próbálják meg visszagyűjtögetni a már terített számokat, de attól tartok ez nem állítja meg a shitstormot. Jövő hónapban új szerkesztővel/DTP-ssel, ugyanott. (Illúziókat kergetek persze, miért bukna ebbe bele bárki.)
Kategória: blog
Árpádnál elgurult a gyógyszer.
Úgy látszik, Worlukkal együtt néztük a Blood Diamonds-ot, a jelek szernit eléggé felkavarta az élmény, meg is próbálta levezetni. (Én is érzek egyfajta agressziót magamban a hasonló (film-) élmények után.)
Ami miatt a fenti terv nem működőképes: a neutronbomba drága játék (újságírófizetésből, Árpád, sose rakod össze, de még terroristafizetésből se), az afrikai lázadók/kormánycsapatok viszont egyáltalán nem csak orosz meg kínai fegyverrel ölik egymást, hanem amerikaival is. (Lásd éppen a Lord of War-t ebben a témakörben.) Tehát egyrészt a világ három nagyhatalma fektessen pénzt egy neutronbomba előállításába, az akció fedésére, kivitelezésére, stb., másrészt ugyanez a három nagyhatalom ezáltal vállalja fel, hogy elesik egy elég jelentős bevételétől, a fegyverkereskedelemblő származótól? Never gonna happen.
Mindamellett, bár nem vagyok biológus, de azért nem vagyok biztos abban, hogy mondjuk genetikailag nettó jól jönne ki a kicsi világunk abból, ha az afrikai kontinenst sterilizálnánk: van ott pár állatfaj is, nem csak emberek, de sejtem, hogy az ott levő emberek génállománya is fontos a világnak (elvégre onnan származunk, vagy mi), az állatoké pedig vitathatatlan.
Szóval azért ezen még dolgozni kellene egy kiccit.
Filmélmény: Blood Diamonds.
Leonardo DiCaprio megtalálta magát. Meghajolok, ez a csávó nagy ember. Már a Departedben is nagyon jó volt, most (tegnap) pedig a Blood Diamonds-ban láttam, és ott is.
Erős film, az alapsztori nem is hagy mást (Sierra Leone, gyémántbányászat, heroinfüggő gyerekkatonák, és a maradék, a levágott kezű feketék, kell több?), és nem szaroztak a helyenként naturalista betétekkel (persze nem egy Mel Gibson, de az öncélú perverzkedés nem is hiányzik), a Lord of War mégis jobban tetszett hasonló témában, ötletesebb volt, kevesebb klisével.
Ettől függetlenül azért ez is kötelező, kihagyni kár, már csak az (szexista megjegyzés alert) újságíró punci miatt is. (Aki mondjuk izzadt, de ez mit sem von le a szexuálisságából.)