Zseniális kis hotel (az alagsori szobában érzem, hogy alig pár méterre megy a metró 10 percenként), egy totálisan zseniális notting hill-i terecskén. A tér közepén park, szerintem itt vették fel a Notting Hill parkjelenetét (vagy a másik 100 ugyanilyen notting hill-i park egyikében). A hotelben pedig nyitott WiFi hotspot, ain’t that cute. (A „NETGEAR” essid persze nem feltétlenül arra utal, hogy ez egy akarattal nyitva hagyott hálózat – sokkal inkább egy hozzá nem értő tulajdonos.)
Most 4 órai tea, aztán kiülök a parkba. Ja, Londonban az időjárás gyönyörű: amikor jöttem, napsütés, 5-7 fok, gyerekek csilingelnek a játszótéren.
Kategória: blog
Reggeli Costanal.
Megfazva azert nem jo repulni, mert a legnyomaskulonbsegtol az amugy is teli arcureged megjobban bekeszul, en most probalom kibekkelni a fejfajast egy medio mocha, egy baconos-paradicsomos szendo, meg egy asvanyviz tarsasagaban. Szemben ket benga sved, a repulon meg valami UK Athletics Team volt utitarsam.
Az EasyJet elejet veszi a tolakodasnak.
Mert a magyar persze tolakszik, sose fogom megerteni miert.
Az EasyJet (egyebkent botranyos stilusban) ennek ugy veszi elejet, hogy szigoru sorrendet allapitanak meg a beszallasnal: eloszor a SpeedyBoard jegyesek, aztan a kisgyermekesek, aztan a karddal atszurt sasosok, aztan az A jelu jegyesek, aztan B, es igy tovabb. A buszon beszallaskor csak a hatso, kiszallaskor csak az elso ajto nyilik, hogy igazsagos legyen. (Jo kis FIFO.)
Ertelme nulla, de legalabb igy is ugyanolyan sor van.
Es a repteren nincs EDGE, csak GPRS.