Arra ébredni, hogy az étkező ablakából látszódó János-hegy mögé megy le éppen a Hold, pontosan az Erzsébet-kilátó fölött-mögött, hatalmas sárga glóriát vonva köré — na az elég állatul néz ki.
Nem is olyan nagy kár, hogy annyira gyorsan elmúlt a pillanat, hogy lefotózni se sikerült.
A smittelésről.
Mindentől elvonatkoztatva nem értem a SOTE-t. Illetve értem, nyilván értem, kis ország vagyunk, senki nem merte magára vállalni, hogy egy — bár saját jogon komolytalan, de — komoly hátszéllel hajózó államférfi (illetve: Államférfi) plágiumügyét vizsgálja. Aztán persze: miért nem? Ennyire ott van az oktatásban, hogy ha valakinek keresztbe teszel, akkor felejtsd el a docensi kinevezést, vagy azt a kutatói ösztöndíjat, amiből a kocsit vennéd, vagy a hétvégi telekre a waterfeature-t? Nos, ez már eleve szánibáni.
Ami nekem eszembe ötlött, az egy másik vonal: a külföldi, és hogy hogy kicseszett a hallgatóival, végzőseivel — közvetve magával — a SOTE, hogy az első vizsgálatra felszólító hangokat csípőből utasították el. Szélsőséges racionalizmus. részletei…
Mint ismeretes, kedvenc kórusom (hisz nincs is másik) tavaly decemberi karácsonyi koncertjét élőben is közvetítettük a Ustream segítségével. A közvetítés alapvetően jól sikerült abban az értelemben, hogy a célját elérte: rokonok, vidéki barátok-rajongók tudtak becsatlakozni a koncertbe, jól szólt, jó visszajelzéseket kaptunk. De a közvetítés nem volt tökéletes, úgyhogy leírok pár (főleg technikai és részben triviális) dolgot, hátha legközelebb nem szaladunk bele. Karácsonyi Ustream közvetítés: mit tanultunk ebből? részletei…