A ma esti „pizzát zabálok, utána féktelen sportéletbe kezdek” tervemből szépen lemorzsolódott egy pár dolog: először a féltelenség, ahogy az első pár flat pizza után éreztem, hogy ez után szeretni fogok feküdni. Aztán szép lassan, a pizza második felének a közepe táján már azt is láttam, hogy itt semmilyen sportélet nem lesz. Így történt.
De hát kell egy pihenőnap is, nemde?
A kőolaj ára.
1500 milliárd Forint bevétel a MOL-nál. Nem írtam rosszul, ezerötszázmilliárd. Ez egyébként 30% növekedés tavalyhoz képest.
Idéznék ehelyütt:
„Az elmúlt hét folyamán a nemzetközi piacokon tovább n?tt a k?olaj jegyzésára…”
„Az elmúlt időszakban a nemzetközi piacokon további jelentős kőolajár-növekedés történt…”
„Az elmúlt időszakban a nemzetközi piacokon jelentősen nőttek a kőolajárak, aminek nyomán a kőolajtermék jegyzésárak is tovább emelkedtek…”
„Az elmúlt hét folyamán újabb rekordszintet ért el a kőolaj ára, és a gázolaj ára is tovább emelkedett…”
Igen, ezek mind a MOL indoklásai az újabb üzemanyagár-növekedésekre. (Forrás itt.)
Utakra meg nem telik, mi? Asztakurva.
WTF is this supposed to
 |
| WTF is this supposed to be. |
Nem vagyok jól. Eddig értetlenkedve vigyorogtam azon, aki elkapta ezt a szart, ami most a levegőben van – hát nem bekaptam én is? Fejfáj, fejzúg, orrteli.
Tech part: kernelt fordítottam az új szerveren. Adjunk a biztonságnak, grsecurity patch figyel mostantól. (Elsőre nem volt hajlandó lefordulni, már így segfault-ilag, de az nyilván az akkori hibás hw miatt volt, amit azóta lecseréltem. Ha van idő tesztelni, még szarból is lehet tán várat építeni.)
Nah, lassan kitisztul a fej, útra készen állok, így 10 perccel munkakezdés után. De utálom a villamost. Kéne venni magamnak egy mp3-lejátszót. (Meg ogg-, főleg.) De drága ez a fogyasztói szemlélet, ah.