Stata.

És hát hivatalosan is vége lett a nyárnak, öcsém negyedik évnyitóján fog ma pörögni. A lipilee.hu augusztusban 4966 „egyedi látogatással” (39896 hit) egy viszonylag gyengus (igaz, nyári) hónapot zárt, legalábbis volt már ennél jobb is. (Nem júliusban, mondanom se kell.) Mindenesetre továbbra is köszönöm a megtisztelő figyelmet, meg minden. Nem vagyunk sokan, de elegen.

(Hogy én mennyire kurvára utálom a telefonom ébresztőzenéjét. És olyan hangos, hogy most, hogy ébren ijesztett meg, majdnem kiugrottam a nemlétező gatyámból. Nem is értem, álmomban hogy nem kapok idegrohamot, amikor ez megszólal, persze lehet, hogy megtaláltam a választ a reggeli magas vérnyomásaimra.)

Alternaív.

Vicces dolog úgy blogot olvasni, hogy azt hiszed, egy másik blogot olvasol. A dizájnról nyilván a kora reggeli időpont miatt nem vágtam le, hogy ez a blog nem az a blog, és mitagadás, meglepődtem, hogy most mitől változott hősöm életében ennyi minden meg. (Az egyik ráadásul egy nő, a másik meg buzi… Még több kavarodás.)
A tegnap esti elmélet az, hogy a nők egy bizonyos életkor elérése után elkezdik szeretni a pocakos pasikat, holott korábban kifejezetten taszítónak találták, és trendi 40 kilós csontkollekciókra vágytak, Springfield ruciban talpig. A változás szerencsés, mert a pasik nagy része egy bizonyos életkor elérése után óhatatlanul pocakot ereszten, még a magamfajta sportemberek is, persze látnunk kell, hogy szórakozóhelytől szórakozóhelyig sportolni (tekerni) viszonylag alternatív sportéletet feltételez. (Hehe, typo: „alternaív”, ez még jó lesz valamire, pl. „az alternaív neocsik”, Bata, copyrightolod?)

A korai ébredés oka egyébként egy tegnap éjjel be nem fejezett meló, ami hamvába holt: a kedves ügyfél nem gondolt arrra, hogy az általa kezdeményezett változtatások miatt az általa feltöltött változtatásokat nem fogom tudni elérni. Most tehát sok időm van, itthon, reggel. Elmenjek futni? Muhahaha.