Lipilee’s Recension Corner.

Tisztelt Főpolgármester Úr!
Nem kéne ide egy lektor? (Költői kérdés. Kéne.) Amúgy nagyon szimpatikus ötlet a politikusi weblog, tényleg, sőt, magának a műfajnak a megfelelő kiaknázása, ha szabad ilyet mondanom. De könyörgöm, soronként egy hiba, for fuck’s sake!

Kijött az új MovableType, 3.0 Developer Edition, és annyi anyázás volt az új licenszpolitika miatt, hogy úgy éreztem, ez még engem is érdekel, kontributálok a közös ellenérzéshez. Aztán rájöttem persze, hogy annyira mégsem: most azt mondják, hogy lesz ingyenes verzió, OK. Ha lesz, akkor upgrade-elek. Ha nem lesz, marad a 2.661, vagy megírom mégiscsak a magamét. (GPL alá, hehe.)

Ez meg megy a személyes emlékezet zsebbe: tevékeny hétvége elébe nézek: RMS (talán személyesen is, óje), vasárnap Noam Chomsky (Tibi tanácsára elhívtam RMS-t is, hátha érdekli), na arra kíváncsi vagyok.

Hazafele meg úgy szarrá áztam, hogy csak reménykedhetek, hogy nem fázom rá. Péppé, érted? Szétázott kicsi szardarab voltam, egy elütött-kilapított hörcsög a Dunában, az voltam.
Most meg itthon vagyok. Forog a kerék és forgok vele én is. A műanyag kakaó jellegű reggeli ital jellegű valami pedig olyan meglepő módokon tud megromlani, hogy minden kétséget eloszlat az amberben a tejtartalma felől. (Mármint hogy nincs.) Tej így soha nem romlik meg. (Illetve: soha nem így.)

Hű baz, a Westel/T-Mobile milyen markáns férfihangon küld el az anyámba, hogy nem kapcsolható számot hívtam. Hát egységes lesz végül ez is?

Jól bekapcsoltam a Verbose Mode-ot, mi? Lipi -vv. Na de ebből elég.

DVD, DVD.

Eddig kb. 10 DVD-t basztam el (sorry my french), de nem sikerült rájönnöm, hogy hogy írjak Linux alatt rendes DVD-t. Van olyan, amin 4 giga felírása után 10 mega van, van olyan amin hasonló írás után 2.5 mega, van olyan, amin 6 bájt felírása után 6 bájt van (igen, 6 bájt), és, igen, van olyan, amin 4 giga felírása után 4 giga van, amit csak Windows képes olvasni.
Kezdem úgy érezni magam, mintha az lenne a hobbim, hogy félóránként hazavágjak egy nyers DVD-t.
(Arra meg most jöttem rá, hogy elég csak az ISO-t megcsinálni, utána azt már be tudom mountolni… Mindegy, ingyen van a lemez.)
Újabb esőcsalogatót eszeltem ki: fehér nadrágban kell jönni. Ha még szemüveg is van nálam, a hatás 100 %-os.
Na, csokis perec, aztán huss haza.

Tech post már megint.

Utánanéztem a SpamPoison-nak, és nagyon tetszik.
A dolog a következőképpen működik: beteszel egy linket (mint ott fent) az oldaladra, ami egy rakás email-címet tartalmazó listára mutat (erre még később visszatérek), valamint a listában egy további ugyanilyen oldal linkjére, ami megint egy hasonlóra, stb. Tehát van egy loop itt (lásd később). A spammelő geci robotja, amikor átnézi az oldaladat, végignézi az összes linket, tehát eljut ehhez a listához is, ahol aztán megint továbbmegy az ottani linkre, satöbbi.
Csapda 1: a robot loop-ba (Linuxvilágos megfogalmazásban „végtelen hurokba”) kerül a véletlen linkek miatt. Hatás: „feleslegesen” extra terhelésnek van kitéve. (Persze ez magában nem vált meg senkit.)
Csapda 2: az emilcímek, amik a listákon vannak, vagy véletlenszerűen generáltak (de biztos nem létezők), vagy a SpamHaus adatbázisából jönnek, ez az adatbázis pedig spammerek által exkluzívan használt From: email-címekből tevődik össze. Tehát a spammer geci email adatbázisa „megmérgeződik”: vagy össze-vissza hülye címekkel lesz teli, vagy olyan címekkel, ami „saját magára”, s spammerre (spammer gecire) mutat vissza, tehát bukta a dolgot.
Innen a folytatás egyértelmű: a spammer hatékonysága, ezáltal hoisszabb távon a piaci értéke csökken, mert sokkal kisebb lesz a valódi (értékes) címzettek aránya. Marketinges nyelven drasztikusan csökken a Reach.
Persze nincsen rózsa tövis nélkül, mondhatnők, a dolog hátránya, hogy terheli a netet. Viszont azt hiszem, eljött az idő, hogy ne csak passzív eszközökkel (RBL-ek, bayesian szűrés), hanem aktívan, visszatámadva harcoljon az emberiség a spam ellen, különben hamarosan elfelejthetjük az e-mail-t, mint intézményt, azt meg sajnálnám.
A másik aggodalmam az volt, hogy ezzel a megoldással keresőmotorok is loop-ba kerülnek, mivel azok is végignézik a linkeket az oldaladon, de van egy lényeges különbség: a keresőmotorok jóindulatúak. Ha beteszel egy <meta name=”robots” content=”noindex,nofollow”> tagot az oldal elejére, akkor a jófej robot itt abbahagyja a munkát, a spammer geci robotja meg nem. Ezek a fiúk betették a meta infót. (Szerintem egyébként el fog jönni az idő, ha még nem jött el, amikor a Microsoft új keresője elkezd agresszíven indexelni mindent, ami a keze ügyébe kerül, hogy lenyomja a Google-t, na akkor majd ők is beloopolnak.)
A lényeg az, hogy javaslom mindenkinek a SpamPoison használatát, mert, Frank retorikáját kölcsönözve, „Alfred SpamPoison nagy ember volt.”
(Ehhez a posthoz engedélyeztem a commenteket is, ha esetleg valaki rájönne, miért szar a dolog.)