Levrov: matek.

AtTTY sok szabadidővel rendelkezik:

Figyelem, új adatátviteli rekord:

Avagy a fütyi sávszélessége.

1. Az emberi test 75MB-nyi genetikai információt tartalmaz.
2. Egy spermium így 37.5 MB-ot.
3. Egy milliliterben 100 millió spermium van.

Gondolatmenet:
Általánosságban egy alkalommal 2.25 ml-t lövünk ki 5 mp alatt.
Igy a fütyi sávszélessége:

(37.5MB x 100M x 2,25)/5 = (37.500.000 x 100.000.000 x 2.25)/5 = 1 687 500
000 000 000

tehát: 1687,5 TeraByte/s?

Tehát ez orgazmusonként több mint egymilliárd floppy, vagy 2 millió CD
lemez / sec…!!!

YouTube vs. EyeSpot: melyiket szeressem?

Még mindig nem tudom eldönteni, hogy melyik videomegosztó szolgáltatásba fektessem a bizalmamat. (És remélem, hogy ezzel a posttal egy kicsit téged is megingatlak.)

Mindenki YouTube-ot használ (be se linkelem). Miért? Mert kézenfekvő. Mert azt ismered. Tudod, mi az a Revver? Tudod mi az az EyeSpot? Pedig te egy technológiában jártas ember vagy. (Ha esetleg tudod, akkor gondolj arra, hogy milyen sokan nem.)

Lássuk, mik az egyes szolgáltatások előnyei az én szempontjaim szerint. (Mondom, itt arról van szó, hogy én melyiket használjam.) A Revvert leszarom, nem tud semmi extrát a pénzes megoldáson kívül, ami viszont nem ér nekem annyit (anyagilag se még egy ideig), hogy egyáltalán számításba vegyem. Részemről marad a YouTube és az EyeSpot.

YouTube:

  • Nyakig állnak a szerverben, mögöttük a Google Brother, valószínűtlen, hogy kifogyjanak valaha is VC-ből vagy sávszélességből.
  • Mindenki ismeri, megszokott a beillesztési metódus.
  • Lehet vele direktben felvenni webkameráról (Linux alatt is), ami „egyszer majd jól jöhet”.
  • Ezen kívül viszont semmi. Ha editálni akarod a videódat, vedd meg a Premiert, vagy szopj a LiVES-sel, up my ass.

EyeSpot:

  • Nagyon ötletes mixelési lehetőségeket nyújt, amik tényleg használhatóak, és az átlag juzer teljesen nélkülözni tudja az asztali videoeditorokat. (Ez nagyon fontos selling point.) Sokkal inkább rámegy a mashupokra, mint a YouTube, egyenesen kapacitál arra, hogy a feltett promo videókat mixeld át, és elég hangsúlyos a Creative Commons jelenléte is az oldalon – elvégre Michael Robertson egyik gyerekéről beszélünk.
  • Lehet saját soundtracket tölteni a videód alá, mindenféle korlátozás nélkül. Tudom, a YouTube is tesztel valami hasonlót (AudioSwap-nak nevezik), de egyrészt még csak teszt, másrészt a YouTube a saját csapdájába esett, az AudioSwap-ot már bemutatása előtt megbaszták a nagy kiadók: csak az ő általuk felajánlott trackeket használhatod, nem az általad szabadon feltöltött zenét/tracket.
  • 2006 végén szereztek 3,7 millió dollár VC-t, azóta a szolgáltatás is gyorsabb lett (disclaimer: EyeSpot-os blogom itt, persze egyelőre minimál), kérdés meddig.
  • Egy, a DivX-szel kötött megállapodás nyomán lehetőséged van a videóidat és a mixeidet is letölteni mindenféle formátumokban, pl. DivX Avi. Ha esetleg szar a szolgáltatás, még mindig tudod csak a mixert használni, az eredményt pedig feltolni YouTube-ra.
  • Ugyan nem túl ismert, viszont a célnak megfelel: kapsz egy blogot, ahova egyszerűen publikálhatsz dolgokat, ráadásul az én fő felhasználási területem úgyis a saját blogba objectként való beillesztés lesz.

Még van időm szempontokat gyűjteni, amíg megérkezik a headcam, azokat ide fogom update-elgetni, de legyünk webgettósok: neked milyen szempontjaid lennének?

Lakás, nyool status.

Régebbi post, valamiért draftban maradt.

Nyúlon kiütközött az Indiana Jones-szindróma: hülye helyekről ugrál le, folyamatosan ás és rág, napszaktól és felülettől függetlenül, vagyis éjszaka és akár egy festékes flakonon is. Úgy sejtjük, Kalandférge lehet, illetve a tavasz beköszöntével elképzelhető, hogy fészket ásna a leendő kicsinyeinek… Szegényke, ha tudná, hogy ő már sose, ráadásul a viselkedése miatt már mindenféle retorziókat alkalmazunk, most pl. éjszaka 45˚-ban döntött szállítóketrecben kénytelen tartózkodni, ahol nem tud ásni-rágni, következésképp kuss van és legalább a lakásban tartózkodó egyéb csúcsragadozók ki tudják aludni magukat. (Egyébként tüneményesen aranyos látvány, ahogy ás, csak éjszaka nem érdekel annyira.)

A múlt hétvégén lakásilag terveztünk volna őrs vezér téri Ikeába menni, de olyan tömeg volt a kerepesin (BNV-n volt valami), hogy inkább a Material Centerbe mentünk, ahonnan mindenféle szálcsiszolt fém biszbasszal (hasznos konyhai biszbaszok ezek, pl. lecsópörgető, vagy keljfeljancsi-üzemű sótartó) és korgó gyomorral távoztunk – a konyha egészen konyhás már, bár rezsó még mindig nincs.