Filmélmény: Blood Diamonds.

Leonardo DiCaprio megtalálta magát. Meghajolok, ez a csávó nagy ember. Már a Departedben is nagyon jó volt, most (tegnap) pedig a Blood Diamonds-ban láttam, és ott is.

Erős film, az alapsztori nem is hagy mást (Sierra Leone, gyémántbányászat, heroinfüggő gyerekkatonák, és a maradék, a levágott kezű feketék, kell több?), és nem szaroztak a helyenként naturalista betétekkel (persze nem egy Mel Gibson, de az öncélú perverzkedés nem is hiányzik), a Lord of War mégis jobban tetszett hasonló témában, ötletesebb volt, kevesebb klisével.

Ettől függetlenül azért ez is kötelező, kihagyni kár, már csak az (szexista megjegyzés alert) újságíró punci miatt is. (Aki mondjuk izzadt, de ez mit sem von le a szexuálisságából.)

A parkolás mestere.

bummer

Nem tudom, nő vagy férfi, ezért ezt a vonalat hagyjuk is, de azért érdemes egy pillantást vetni a mellékelt képre: hogy lehet valaki ilyen béna? A nagy képen látszik, hogy a lökhárítón egyértelműen ott a megnyomott légkondi-csatorna nyoma, elég egyértelmű, hogy versenyzőnk egy lendületes hátratolatás közben az autó (Seat Cordoba, egyébként) bal hátsó sarkával eltalálta a cuccot – de hogy sikerült ennyire telibe? És (disclaimer) a parkolóházban egyébként nagyon tágasak a helyek (én 7-tel arrébb parkolok), tehát nem egy MűPa, vagy Mammut.

Update:Megnéztem jobban, Micimackós wunder baum lóg a visszapillantójáról. Vagy gyerek, vagy nő.