Nesze neked, jelen pillanatban ez egy wikipedia whack: proximity marketing. A proximity marketing például az, amikor a hozzád fizikailag közel álló védetlen bluetooth eszközökre kéretlen reklámot dobálsz. Jó gusztustalan egy eljárás, de most már ezt is tudjuk. A legjobb védekezés azon alapszabály betartása, hogy a bluetooth ki van kapcsolva, ha nem használod.
Mivel lusta vagyok, most csak requestet adok a wikipedián. Ilyet még úgyse csináltam, de működjön csak az a kollaboratív eszme.
Na lássuk, hogy az új webszerver konfiggal hogy bírja a criticalmass.hu az Index cikkét. Azóta nem volt alkalom viszonylag nagy terheléssel tesztelni, hát most van.
Update: Meg se kottyant. Valószínűleg nem kattintottak át annyian, mint a tüntetések előtt/után.
Tulajdonképpen gördülékenyen ment a jogsim megújítása (illetve a kérelem leadása és az ügymenet beindítása), eltekintve attól az apró ténytől, hogy az ügyintéző nem tudja, hogy a tőle kb. 5 méterre (az épületen belül) üzemelő postában tudok-e majd kártyával illetéket fizetni (nem tudok), valamint attól a kicsit zavaróbb ténytől, hogy a direkt duplázott kérdésemre („Fogok kapni valami igazolást arról, hogy folyamatban van a jogosítványom megújítása, hogy tudjak közlekedni?”) adott érthető és egyértelmű „igen” válasz csak részben egyértelmű „igen”: igen, kapok igazolást, de nem, közlekedni vele nem lehet. (Lehet, csak nem szabad, illetve „rendőre válogatja”, hogy szabad-e.) Ez persze már csak azután derült ki, hogy a régi jogsit szanaszét lyuggatták, úgyhogy szerencsére visszacsinálni se lehet a dolgokat, és innentől jön a magyar ember legnagyobb fegyvere, a „majd kidumáljuk”. Meg az, hogy a hétvégi osztrák tripen valamelyik utasomnak biztosan lesz érvényes jogsija, nem csak egy fényképes fecni.