Tegnap hazafele több világosodáson estem át. (Apró világosodások voltak ezek, de hát ilyenekből építkezik az ember, vagy legalábbis a site.)
- Nem véletlenül ment olyan kurvajól a lábamon levő (bérelt) sífelszerelés. A léc és a cipő összesen közel 300 ezer pénzet ér, ennyiért meg már lehet kurvajó. (Tudom: többért is.)
- Magyarország beszarás. Jössz Ausztriában: az utak a szakadó hó ellenére tisztítva, vagy ahol végékpp nem tudják tisztán tartani, pirosan villog a tábla, hogy öreg, csúszik, ne vagizz. Ez igaz az autópályára és az autóútra. Aztán átérsz Magyarországra, az első, ami fogad egy Üvegtigris-szerű villogó-csilivili csárda, meg persze az úton konstansan figyelő masszív hóréteg: Zalában még nem vették észre, hogy havazik. Aztán feltűnik előtted (hirtelen) a kivilágítatlan mucsabike, a ház falán a „rosszabbul élek, mint 4 éve”-vállalkozó, kóvályog az út szélén a tajtrészeg munkásember, és te tudod: hazaértél.
