A három mosás (ami még mindig nem fedi le a ruhatáramat) arra volt elég, hogy elolvassam az egy heti kihagyott RSS-feedjeim majdnem felét, valamint begyűjtsek egy körömágyletépést a nyúltól, akit most nem szeretek ezért. (Végre egyszer nem rágom a körmömet egy hétig erre megteszi a kis kurva helyettem.)
Tekintve, hogy senki sincs around, asszem elkezdek fényképeket rendezni, aztán elmegyek és mozimaraton keretében megnézem a Münchent, az Üvegtigris 2-t meg a Johnny Cash-filmet. (Ez utóbbit játsszák-e már vajon? Ezen kívül megint remek nyersfordítást láthatunk: „Walk the line”, azaz: „A nyughatatlan”.) Alig várom a Bambi 2-t, amit még a csigazabálóknál láttunk hirdetve – a Disney ismét kitett magáért és újszerű, innovatív filmötlettel állt elő.
Meg a Büszkeség és balítéletet (Keira Knightley, bazeg, Keira Knightley!), de arra legalább van partner.
Ja, meg Obiba is kell mennem.
