Észrevételek az Amazon leállásról.

Sok érdekes „aftermath” cikk jelent meg az Amazon Elastic Computing Cloud (EC2) múlt heti, elég hosszúra (majd’ 4 naposra) sikeredett kieséséről. Saját nevet is kapott („amazonpocalypse”), érezhetően-láthatóan befolyásolta az internet működését (tehát kiderült, hogy az Amazon egyfajta Single Point of Failure-ré avanzsált), és végső soron az EC2 a cloud szerverhosting szolgáltatások zászlóshajójának tekinthető, úgyhogy a zemberek kicsit megálltak és esetenként talán el is gondolkoztak ezen a cloud nevű „félig lufi, félig bölcsek köve” jelenségen.

Az utózönge-cikkek természetesen egyöntetűen egyetértettek abban, hogy még egy ilyen illusztris cloud szolgáltatás is megfekszik, következésképpen célszerű a szolgáltatásaidat tükrözni, mégpedig szükség esetén (a szeretnéd, hogy működjön a szolgáltatásod) másik, független szolgáltatásba. Mert hiába egy Amazon redundancia, láthatjuk, hogy az is megfekszik. Igaz a dakota mondás: ne tartsd a tojásaidat egy kosárban.

Aztán persze egy ilyen leállás felveti azt a problémát is, hogy hol is van konkrétan az adatod. Amíg az ember a felhők közt jár (a cloudban, ugye), esetleg kevéssé gondol arra, hogy nem tudja, hogy hol van az adat. Egy ilyen leállás első pár órájában azt sem tudja, hogy megvan-e még az adat, és ez gyomorszorító érzés. Amazon alapszolgáltatás esetében egyébként (sejtem hogy még ma is) első körben a fórumokat ajánlják lelki támasznak, biosupport nincs; némi extra pénzmag (azt hiszem talán havi 400 dollár) és kb. 1 nap körömrágás árán viszont kaphatsz gold supportot, ahol akár már telefonálhatsz is. (Hiába, a valódi szekértelem sehol sincs ingyen!)

Az adatvesztés veszélyére a kézenfekvő válasz pedig természetesen a fizikai backup rendszer fenntartása — vagy egy szimpla offsite backup formájában (persze cégmérettől, és az adat fontosságától függően azért óva intenék mindenkit attól, hogy egy Time Machine jellegű tákolt megoldásra backupoljon), vagy valami komolyabb, fizikai valóságban megfogható, eltehető, előszedhető, visszaállítható mentés formájában, amire backup policy van, és hasonlók.

Mellékszál, de felmerül az is, hogy egyáltalán mi van akkor, amikor szerződést bontasz pl. egy Amazonnal, vagy tönkremegy alólad a cloud hosting cég. Kevéssé ismert tény, de a mostani leállás ráirányította a fényt, hogy tavaly és idén az USA-ban 4 nagy cloud szolgáltató húzza le a rolót. Mi történik azzal az adattal? Migrálható? Ha szerződést bontasz, az adatot valóban törlik, vagy csak úgy ottmarad, szanaszéjjel? Ezért is fontos kérdés, hogy fizikailag vajon hol van az adat. Szerződésbontás esetén hogyan garantálja a cloud szolgáltató, hogy valóban megsemmisíti, vagy legalább biztonságosan törli/tárolja az adataidat?

És még egy érdekesség: szintén kevéssé publikált fonákja az Amazon sztorinak, hogy a négynapos leállás ellenére nem sérült az EC2 SLA-ja. Mivel az ügyfél az EC2-re köt szerződést, az SLA is arra szól. A leállás viszont nem a szűken vett EC2-ben, hanem csatolt (igaz, létfontosságú) szolgáltatásokban történt. Az Amazon egyébként 99,95% rendelkezésre állást biztosít éves szinten, ami elég magas követelmény, de hát persze így könnyű.

A cloud szolgáltatásoknál tehát kb. a következő pár dologra érdemes figyelni:

  1. Először is, ha olyan az adatod, inkább építs/vásárolj/bérelj saját megoldást. („Olyan”: fontos, vagy magas biztonsági szintű.) Ha nem tudod vállalni azt, hogy esetleges szolgáltatóváltás esetén nem lehetsz biztos abban, hogy a régi szolgáltató nem lép fel iszonyat magas data privacy risk-ként, ne is vágd cloudba a fejszédet.
  2. Redundancia, redundancia, redundancia! És nem csak szolgáltató szinten belül: ha számít a szolgáltatás folytonossága, hozz létre több szolgáltatóra épülő redundáns rendszert. Nem olcsó, de nem is híg a leve.
  3. Legyen a live szolgáltatástól független backup megoldásod! Már ha egy heti inkrementálison csücsülsz, nyugodtabban alszol.
  4. Mindig legyen biosupport! Az idő 95%-ában nincs rá szükséged (bár egyébként egyszerűsíti az életet), de a maradék 5%-ban hálát adsz, hogy belefeccöltél.
  5. A szolgáltatóiddal (a live szolgáltatás, a backup szolgáltatás, és a support is) legyen jó, működő SLA-d. Cloud esetében talán ezt a legnehezebb elérni, hiszen reménytelen, hogy egy Amazon a te kedvedért extra klauzát épít be a szerződésbe.

Nagyjából összefoglalható úgy a dolog, hogy jó dolog a cloud, de az igazán biztonságos rendszer az, amibe bele tudsz rúgni: néhány nagyvas a datacenterben, és a support személyzet… (Itt kérek elnézést a rendszergazda kollegáktól.)

A fentiekhez disclaimer jelleggel azért hozzáteszem a következőket:

  • A mostani leállás győztesei természetesen mi, felhasználók leszünk: a cloud szolgáltatók nyilván össze fogják magukat kapni, és ezek a szolgáltatások magasabb biztonsági szintre fognak idővel lépni. Persze az ördög nem alszik, a felhaszálói oldali redundancia szüksége nem múlik el.
  • A fentiekkel nem azt akarom sugallni, hogy mostantól az állatorvos weboldala is saját szerveren kell majd fusson — nyilván igénye válogatja, hogy mire érdemes shared hostingot, mire cloudot, és mire skálázott saját megoldást választani. A biosupportot viszont a saját nyugalom megőrzése érdekében mindenkinek ajánlom, akármit is választ.

Androidportál keresztpost: Apple: 20 szabadalom – HTC: ???

A felszín természetesen már mindenkinek megvan, sok aspektusával együtt: az Apple úgy döntött, hogy 20 (húsz) szabadalmának megsértéséért bepereli a HTC-t. Természetesen a HTC egyelőre nem foglalt állást, mivel hivatalos értesítést még nem kaptak a dologról, csak a sajtóból értesültek, még az ominózus 20 szabadalmat is a Gizmodo-nak kellett előtúrnia. Az is elmondatott, hogy az Apple beijedt az Androidtól, hogy trollkodik, illetve hogy a tolvajkodás, amit régen olyannyira propagáltak, már nem olyan vicces, ha más követi el azt az ő sérelmükre. (Persze vegyük észre: nem „óriási ötletek ellopásáért”, hanem szabadalomsértésért perelnek. Nem mindegy: az egyik művészet, a másik iparjog!)

De azt, hogy a HTC most ettől megijedt volna, azért fogadjuk erős kétkedéssel. Nagy piaci szereplőkkel a (patent) trollkodás ugyanis nem feltétlenül így működik. Teljes cikk az androidportal.hu-n…

Kell-e flash a mobilra?

Az Apple által (pontosabban a Flash iPad-on való elérhetetlensége által) indított ranthez Jesus Diaz is hozzátette a magáét:

So here’s the question: Beyond YouTube — already available as dedicated apps in all cellphones — and other Flash-based movie playback — which will be soon replaced by HTML5 H.264 embedding — when was the last time you thought „OH, I NEED FLASH TO RUN THIS MUST-SEE SITE!”? Unless you want to play inane Flash-based games like Farmville and enjoy Flash-based ads in your browser, what does Flash really bring to the web today?

Ez aztán több ponton sántít.

  1. Egyrészt barátkozzunk a ténnyel, hogy a Farmville és hasonló buta kis játékok a legjövedelmezőbb, legelterjedtebb játékok között vannak, és nem biztos hogy nem első helyen. Le lehet ezeket húzni tehát, de az kb. olyan lenne, mint azt mondani, hogy „minek gyors számítógépeket gyártani, hisz úgyis csak pár játék használja őket”. Amíg tehát a Farmville jellegű játékok készítői (és nyugodtan említhetjük itt a kis buta flashes játékok piacát, Armor Games, és társai) úgy döntenek, hogy az ő fejlesztési céljaiknak a Flash felel meg, addig a Flash ellen rantelni lehet, de nem érdemes: aki ezt teszi, piacot veszít, a Farmville-en felnövő generáció piacát.
  2. Másrészt pl. én Viddleren tartom a cuccaimat. Megint más Vimeo-n, és megint más mittudomén Indavideón. Ezeknek a szolgáltatásoknak (bár Vimeo-ban nem vagyok biztos) nincs natív Youtube-hoz hasonlatos alkalmazása. Ez fontos, és nem is a szolgáltatásból kiszoruló mobil felhasználók miatt. Azért fontos, mert látható, hogy a Google miért kakkant ívben az egész vitára. Nekik tulajdonképpen csak jó, ha minden mobil eszközön csak az ő szolgáltatásuk érhető el fájdalommemtesen (magyar szóval: natívan). Nekik a flash hiánya csak jó, még akkor is, ha pont az ő mobil oprendszerük az első, amin egyáltalán van Flash. Ugyanitt lehet emlegetni egyébként képszolgáltatásokat, és egy rakás más Flash alapú szolgáltatást: az, hogy van natív Youtube- meg Flickr alkalmazás, nagyon szegényes válasz ezekre a problémákra, mert tízezer más szolgáltatásra viszont nincs.
  3. Harmadrészt: a Felhasználói Élmény, hogy tudniillik dögöljön meg a mobil Flash (még mielőtt igazán megszülethetne), hiszen a Felhasználói Élmény kanyarban nincs az asztali Flash-hez képest, nehézkes zoomolni meg scrollozni. Csókolom, ez esetben van egy rossz hírem: dögöljön meg a mobil brózer en bloc, dögöljön meg a mobil email, de tulajdonképpen dögöljön meg az egész okostelefon ipar ott ahol van, hiszen a felhasználói élmény az esetek túlnyomó többségében kanyarban nincs ahhoz képest, amikor leülök otthon a 22″-os LCD elé pornószájtot böngészni. Asszumpálhatjuk, hogy a kis pöcs kijelzőn soha semmi nem fog olyan jól kinézni, mint ugyanaz nagy képernyőn. A lényeg nem ez, hanem az, hogy minél közelebb kerüljön használhatóságban egy mobil böngésző egy asztali böngészőhöz, ennek pedig 2010-ben még része a Flash.

Nem vagyok Flash rajongó, de ezt a Flash körüli vitát egy mesterségesen rossz irányba terelt vitának látom. Ami azt illeti az Adobe ennél sokkal jobban is kezelhetné az Apple által körbedobált hülyeségeket, bár el tudom képzelni, hogy egyelőre a „sas nem kapkod légy után” taktikát követik, vagyis amíg a Farmville meg az Armor Games nem gondolkozik el azon, hogy az Adobe börtönből átkéresse magát az Apple (high sec) börtönébe, addig nem fogják hangoztatni, hogy az Apple hülye. Megteszi helyettük a közösség.

Egyet kell értsek Jesus első kommentelőjével:

Why don’t you uninstall Flash and browse around for a few days. Then let us know what you find out.

I’ll bet that you will find out that Flash is used by a lot of sites for many useful things other than video, and that the internet sucks without it.

Szóval Jesus, sok sikert a plaintext web böngészéséhez.

Ja, és hogy mindez miért fontos? Egyáltalán nem az. Az Apple veszít némi piacot (de nem sokat), az Android nyer némi piacot (de nem sokat). A felhasználók pedig remélhetőleg lesznek annyira nyitott csipájúak, hogy nem hagyják magukat megvezetni, a megvezetés irányától függetlenül.