- Ranchon nyitható, átjárható a gyalogoskapu. Fegyvertény! Volt honnan fejlődni, és az is biztos, hogy még van hova!
- Lakás új szerzeménye a cipőtároló szekrény.
- Allergia, különösen szombat este és vasárnap.
- Cserébe beálltam napi 3-4 kávéra, ezt majd egyszer le kell szorítani. (De a múlt héten úgy alakult, hogy minden nap 6 körül kellett kelnem, későn feküdnöm, meg hát allergia.)
- Mozifronton tegnapi szerzemény az 88 Minutes, nem nagy durranás, de egyszer lekötött. Alicia Witt is hot, like Dobó Kata.
- Cserébe durván rákaptunk a My Name Is Earl-re, House-i magaslatokat ostromol a népszerűsége. 2 nap alatt a teljes első évadot befogadtuk, és a másodikból kb. 5 részt.
Tegnapelőtt meg Gattaca, ami (apparently) Omerikában tananyag (már persze ahol nem isten teremtette a spanyolviaszt). Maga a film igazából felejtős, láttunk már ennél vadabb ötleteket is, VISZONT: csillagos ötös a díszletért, csak ezért is érdemes megnézni. Az extrákból kiderül, hogy a viszonylag szűkös költségvetés miatt választották azt az utat (és milyen jól tették: ez ad a Gattacának egy nagyon erős edge-et a többi hasonló filmhez képest!), hogy az ötvenes évek jövőképébe helyezik a huszonegyedik századi szemmel nézve is utopisztikus cselekményt — ez praktikusan azt jelenti, hogy kőkemény, de gyönyörű akkor-futurista (hivatalosan: modernista, asszem) betonépületekben játszódik a film, az autók pedig a 60-as, 70-es évek modelljei a hozzátartozó glamourral és elektromos hajtással; a detektívek pedig Dick Tracy-sen bállonkabátban és kalapban járnak — zseniális! És teli van kis utalásokkal a film: a DNS szerkezete több helyen visszaköszön, a DNS babrálásával kapcsolatos kifejezések nevekben jelennek meg… Persze ezt IMDb nélkül észre sem veszed, de akkor is: ötletes.- Ja, és for the rec: tegnap töröltem a Tribalwars accomat. Apparently vannak, akik nálam több energiát fektettek bele (what a surprise), a hétvége folyamán az egyikük (gondolom 14 éves, Premium Accounttal igen, offline élettel viszont nem rendelkező starwarskid) úgy gondolta, hogy elég advanced(ek) a városká(i)m ahhoz, hogy egy kisebb szovjet hadsereggel kipicsázzon belőlük. Ettől még tök jó a játék alapötlete és a megvalósítása, a fejlesztőknek bigup.
Címke: anamnesis
Pörgős hétvége. (Freeblog style.)
What a weekend.
Pénteken tanúsítottuk, hogy Levi Levi és ilyen minőségében házasságának jogi akadálya nincsen (vagy mi a hivatalos szöveg), a lipilee.hu szerkesztősége ezuton is gratulálok! Vacsi a Sas utcában: leves, majd saláta, majd gombapaprikás, majd grillezett sajt salátával, majd répatorta (de micsoda répatorta!) és kókuszgolyó. És utána laza lagzi a Poloban, ahol még egy főtt füstölt csülök meg persze sörök és zene…
Szombaton (esküvő utáni szombat, érted) Solymár, ahol gyönyörűen tavaszodik minden, tiszta Japán! (Ja igen: allergia.) Baltáztam a dolgokat meg téglát pakoltunk, amíg bírta a kezem, utána pedig megkínoztattam (thanks Gábor), ami akkor ott nem volt olyan jó, viszont most jobb az egész. Eddig rossz helyen kenegettem, azt kapd ki!
Na ma meg Városminor koncert Móron, Szent György napi-heti fesztivál alkalmából rendezett kórusos megmozdulás alkalmából. (Tudom.) A móri főtéren beszarásjó bográcsgulyás-illat terjengett!
Let’s call that a week (-end.)
Hogy van a lee?
Jelentem, hébe-hóba még emelkedik a hőm egy kicsit, de tegnap is, ma is bringáztam (konkrétan: bringával mentem dolgozni), és jól esett (na jó: tegnap kevésbé, illetve kifáradok tőle), úgyhogy lassan talán már tényleg kigyógyulok. Mindez azt is jelenti, hogy 1 hét hiátus után elkezdtem feldolgozni a nyakamba szakadt munkalemaradásokat, ha bármilyen okból emailt vársz tőlem és késik: sorry, rákerül a sor.