Címke: facebook

Facebook chat Pidgin alatt.

Nem vagyok egy rémesen aktív Facebook felhasználó. Ezúton szólok mindenkinek, hogy ha én egyszer elkezdek unalmamban Mafia Wars-ozni, az azt jelenti, hogy megnyertem a lottót és emiatt kidobott a csajom, no woman no life, ugye. Ezzel szemben szeretek jelen lenni (már amikor jelen vagyok) chaten, elérhetőség, szeretet, mindenki egyért, egy mindenkiért, májusegy.

Egy ideális világban persze a Facebook-szerű szolgáltatók XMPP-alapú chat szolgáltatást fejlesztenek ki az eleve nyílt API-val készülő szociálisháló-alkalmazásaikba, amikbe egyébként OpenID-val tudok bejelentkezni — egy ideális világban nyílt szabványok működnek, és nem aprózódnak el az ember társadalmi kapcsolatai for-profit szolgáltatók által meghatározott demarkációs vonalak mentén. A reális világban meg ugye van nekünk Facebook chat, elvileg webes alapú, elvileg saját felületen használható, meg kapunk az arcunkba Skype-ot, „nyílt szabványok, my ass, ha az én usereimmel chatelsz, akkor az én reklámjaimat nézet, kicsirigó”.

A reális világban viszont kapunk olyan prófétákat, mint Eionrobb, és ő elhozza nekünk a skype4pidgin és pidgin-facebookchat plugineket, amelyek segítségével a kedvenc chat alkalmazásunkból tudunk ezeken az egyébként zárt(-ish) protokollokon is kapcsolódni a mi kis szociális hálónkhoz.

Külön jó, hogy (a jelek szerint) Eionrobb Ubuntu user, és .deb csomagban is jönnek ezek a pluginek, így aztán egy
dpkg -i pidgin-facebookchat-1.47.deb
és egy Pidgin restart segítségével kb. 5 másodperc alatt kipipálhatjuk a Pidgin Facebook-támogatását is.

Adakozhatunk is neki, megérdelmi, bigup Eionrobb.

Hétvégelog, geeklog.

the woodworm is tickingVasárnap Városminor koncert [censored], ami attól lett igazán izgalmas, hogy Budapesten és 20 kilométeres körzetében délelőtt elkezett esni a hó, a kórustagok közül viszont csak 1 embernek volt téligumis autója. (És nem én voltam az. Én az voltam, akinek már a Délinél kipörgött.) Egy ideig az is kérdéses volt, hogy le akarunk-e menni ilyen környezeti változókkal (haha környezeti változó, hehe), aztán a szociálmeteorológia jelentette Iszkaszentgyörgyről, hogy otan csak eső esik, így végül magunkhoz vettünk még egy téligumis autót (2:2 lett az arány), és nekiindultunk, és aztán haza is értünk. Ami utána történt, az történelem. (És különben sem voltam ott.)

Követelem a lokális felmelegedést. (Radikális alterlokalista vagyok, valamint kevéssé radikális tenorvokalista.)

In other news, Tornado meghívásával élve lett Facebook profilom (biztos éjjel-nappal fogom használni — persze a WiW-nél, mily meglepetés, jobbnak tűnik), valamint döglődik a notebook. Úgy tűnik, hogy ha egyszer valaki 100%-os procihasználatot ér el (ami egy 1.5 GHz-es cerka esetén nem nagy teljesítmény), akkor onnantól a proci hibázik, nem tud visszajönni 100%-ról, és végső soron újra kell indítani az egész gépet. Most ahogy ezt írom, logikusnak tűnik a következtetés, hogy (koszolódás, vagy valami hővezető elcsúszása miatt) elégtelen a proci hűtése, ezért aztán amikor szüksége lenne rá de nem kap, meggajdul. (Alátámasztja ezt, hogy mostanában 79% idle CPU mellett is küldi a procihűtőt, mintha nyár lenne.) Új gépet egyelőre nem akarok (most kapott új vincsit/rendszert!), úgyhogy ha időm/kedvem engedi, szétkapom és kitakarítom. Kíváncsi vagyok, ez a gép a „mindig marad egy csavar összerakás után”, vagy a „mindig eggyel kevesebb csavar van, mint amennyi kéne” csoportba fog tartozni. (Mert aki szedett már szét laptopot, az tudja, hogy olyan nincs, hogy pont annyi csavar van, mint luk.)