A quest upon request

Valami hülye agresszió van rajtam mostanában, elfojtott erő, amit kordában kell tartanom, és kicsit félek is tőle. (A vicc a dologban, hogy már az elején zárójelezésbe fogjak, szóval a vicc az, hogy mostanában néha ráhaladok egy ilyen horoszpókos oldalra, és bár most nem néztem meg, indirekt módon megtudtam, hogy mostanában hisztis és feszült vagyok. Ez így az abszolút vakteszt, nem? Mostanában bejönnek ezek a horoszkópos dolgok.)
Szóval agresszív vagyok, türelmetlen, konfliktusokba kerülök, összeveszek emberekkel. Tegnap pl. megharaptam egy embert.
Ma vettem új sícipőt, zsírújat, ami majd felveszi hő hatására a lábam alakját (de már most is mintha ráöntötték volna), és helyettem fog síelni, persze az izom rám épül majd. Kicsit volt csak drága, de remélhetőleg sokáig jó lesz. A Hervisbe pedig nem is érdemes menni, mert rettenetes átvágás az egész.
Vásárlás után pedig be dolgozni (itt jönne jól a folyamatos present perfect, hiszen még most is itt rohadok, én, a rohadék; de hát a magyarban nincs), hétfőre kész kell legyenek az elcseszett thin clientek. Ennek jegyében ügyesen debuggoltam egy Mozilla Mail problémát, aztán meghackeltem a drivert, amit a 3 millió Forintos nyomtatónkhoz kaptunk, de úgy tűnik, ez a gép túl olcsó ahhoz, hogy (mondjuk ki:) a Xerox egy használható Linuxos drivert adjon ki hozzá. Ennek eredményeképpen Linux alól csak valami standard driverrel (pl. hplj4) lehetett nyomtatni, ami nem volt képes dupla oldalt nyomni, összefűzni, lyukat ütni, stb. stb. (Nem mintha egyébként használta volna valaki.) Mondom lehetett, mert most már a lipilee féle driverrel is lehet, muhaha. Ki is teszem mindjárt a /linux -os helyemre. Tehát ezúton is: akinek véletlenül otthon egy Xerox Document Center 535/545/555 eszköze nem működik Linux alatt, itt a megfelelő ppd.
És, igen, mától visszaszámlálás van ám, jövő hét ilyenkor már havon fogok csúszni. További visszaszámlálások addig: árajánlatok az építésztől és független forrásoktól, maradék sícuccok beszerzése (kesztű, bot, sárga üveg a napszemügémbe, polárfelső, windstopperes sapi, stb.), pakolgatás és a cuccok egy helyre koncentrálása a jelenlegi kettőről, Szil gépének összerakása végre, anyám laptop vincsijének intézése, laptop backupolása, és, hm, végülis aludni se lenne rossz egy kicsit. Á nem, azt majd a buszon. Ja, és nagyon fontos, kondi, kondi, kondi, mert az most nincs.

Szokásos éjjeli menetrend: megint én lettem Morgófelelős, ami többnyire abból áll, hogy ott fekszem a TV előtt a kanapéban, kutyus pedig szintén, de úgy, hogy valamije lehetőleg rajtam legyen. (A testkontaktus, ugyebár.)
Aztán egy negyed órája elkezdett mocorogni, a jelek szerint elunta a TVzést (nincs is már műsor a 3 magyar fogható igazságon, úgyhogy csak a kéket nézhette, ami a TV defaultja hangyaháború esetére), feltápászkodott hát, elment inni jó sokat, majd kikéredzkedett udvarra pisilni (ez jó, az utóbbi napokban nem nagyon volt hozzá kedve, és lássuk be, nem is nagyon volt mit, mert nem ivott), aztán felbaktatott anyámékhoz, én meg szintén (mármint szintén fel, de a saját lakosztályba), megírni az éjjeli postot. Régen ilyenkor kezdtem neki az edzésprogramnak (az éjjelinek), most erről, azt hiszem, leteszek. (Ha sikerül magam összeszedni rá, nagyon büszke leszek.)
És amíg nem, egy újabb mérlegvonás (az év vége kevés lesz hozzá, már látom; részletekben kell intézni): 2003-ban kezdtem el használni a levelezőprogim (most éppen Thunderbird, akkoriban szimpla Mozilla) adaptív spamfilter funkcióját, és 2003 az év, amikor erre igazán szükségem lett. Bazzeg, ma kaptam kb. 90 emailt (csak a személyes accountról beszélek itt, a cégesen amúgy is szerveroldali szűrés van már, thx to lipi), és abból 81 volt spam.
Aztán még 4 rendszerjelentés, és a maradék a ham. Elbaszott egy dolog lett az Internet ebben az elbaszott évben (korábban is az volt már, de idén végképp), visszasírom az időket, amikor kezdtem az egészet. (Nem a szakmát, az nem volt olyan rég; a felhasználást.)
Azt hiszem, a legjobb, ha már most elkezdem kondícionálni magam arra, hogy mindenki befordul év végére, jobban, mint eddig valaha. A világ is elbaszott egy hely lett, a Net csak ennek a vetülete, mint mindig. (Felmerül a kérdés persze, hogy valójában melyik a vetülete a másiknak.)
Azt hiszem, jövő tavaszra megint nagyon aktuálissá fog válni a szakmaváltás, át a bringásfutár-bizniszbe. Bivanbi, velem tartasz?
Jó éjt, szia elbaszott karácsony, kíváncsian (?) várjuk, mit tartogatsz jövő (elbaszott) évre.