amióta pár éve konkrétan fél évet szoptam az Asus (akkori) csúcsgépem (S8600 talán? a kis 1.1 kilós subnotebook) javíttatásával, a piaci sulykolástól némileg eltérő elveket vallok: laptopból mindig olcsót! 200k huf a maximum, amit laptopért kiadni hajlandó vagyok. ha tönkremegy (mert elesek bringával, vagy bármi), akkor két lehetőség van: vagy szét tudom szedni és megcsinálni egyszerűen, vagy kidobom, lemegyek a sarki notebookboltba és veszek másikat. mivel olcsó, szemrebbenés nélkül megtehem ezt, és nem is nő a szívedhez annyira egy olcsó gép, mint egy drága. használati eszköz marad, nem a „legjobb barátod”, vagy mittomén mit szoktak az Apple fanok gondolni.
és természetesen Magyarország, go Ubuntu! mert az Ubuntu olcsó (következésképpen nem vérzőszélű) gépen sokkal jobban muzsikál, mint egy Windows.
kemény lecó volt az az Asus para a Sowah Computerrel, megszenvedtem, de egy magasabb megvilágosodási szintre emelkedtem tőle.
For the record, azóta (mivel már nem volt garanciális és leszartam, hogy egy félmillió forintos gépet teszek esetleg tönkre a lelkesedésemmel) szétkaptam a sose-rendesen-megjavított S8600-at, rájöttem, mi a baja, megjavítottam, és a mai napig vígan muzsikál a maga 850 MHz-es P-III processzorán. Jelenleg a nyooltube.com alá tolja a streamet, az egyetlen problémája az elöregedett akkumulátor.