Ragmeg Forrest!

(Title by courtesy of Ninja.)

Dacára annak, hogy tegnapelőtt még elég cudarul volt a hasam (ezen persze a védőital segített), és hogy tegnap délután nem tudtam hova kucorodjak a tüdőfájásomtól, ma megkezdtem a futó sessionjeimet. Most, hogy sokkal kevesebbet bringázom, valami mozgás kell. Arra most rávezettem magamat, hogy a Campagnolo bringás jégeralsó-szerűség futásra tökéletesen alkalmatlan, úgyhogy itt egy probléma, ami megoldásra vár, de alapvetően ez az, amivel levegőzöm is, mozgok is – jobb most nem jut eszembe. (Esetleg még taiji a Vérmezőn.)

Már az úton-átkelésnél sikerült meghúznom a bokámat, de becsülettel lefutottam egy kört, még ha meg is kellett állni, és nyögvenyelősen (vagy inkább köpninyelni-sem) is ment. Legközelebb már jobban rakom majd.