Yoneked modemcsere, scanner.

Tegnap kicseréltettem a Yoneked modememet — elegem lett a folyamatos netszakadozásból, és bár lehet, hogy a Fon router is ludas/szoftverhibás, de a modem tutira leszakadt meghatározott (gyakori) időközönként. A csere óta nem szakadtunk, lekopogom. Torrentre gondolni sem merek, és biztos ami biztos, csináltam egy soft-és-hard resetet a Fon routeren is. Ez egyébként egy külön sztori (a Fon ügyfélszolgálata sajnos ugyanolyan, mint bármelyik másik), de most se időm, se kedvem részletekbe menni.

(Ide tartozik, hogy tegnap vétlenül/véletlenül autóval sikerült egy Moszkva tér – Duna Plaza – könyvelő – ügyvéd útvonalat megtenni kb. 4 óra alatt, mely időtartamból a Moszkva tér – Váci út táv volt 1 óra.)

Abból is elegem lett, hogy a céges papírhalom mindent elborít itthon, úgyhogy vettem egy scannert; ötletes, mert csak USB-je van neki, azon kapja a tápot is, tehát elvileg hátizsákban is hurcolhatnám. Mindenesetre új szintre emelem a papírmentes iroda álmaimat.

Kecskemét, repülőnap – high marks.

Hasonló vallomást tehetek fiatalkori repülőbuzéria-ügyben (ki nem), mint Nak az Indexen: bár a Top Gun nem volt kedvenc film (ezerszer másolt VHS-en nem jöttek át az F-14 hajtóművek hangjai, illetve már akkor tudtam, hogy a filmben szereplő gonosz, a MiG-28 dupla kamu: egyrészt F-5-ösökkel váltották ki (ami egyébként gyönyörű, és ezt most a Turkish Stars megint megmutatta), másrészt, mint az köztudott, a MiG mindig csak páratlan modelleket dob piacra: MiG-21, -23, -29, stb.), a magazinból nekem is több évfolyam megvolt, és még ma is függőleges vezérsík alapján 98%-os találati aránnyal beazonosítok bármilyen harci gépet. (Rettentő hasznos tudás ez.)

Szóval ma Jullal és Marcival felkerekedtünk, és megnéztük a repülőnapot.

Reveláció: attól tartok, hogy a Kecskeméti Repülőnap az egyik legprofibban szervezett tömegrendezvény, amin voltam, including Sziget, Ozora, minden. Komolyan, így kell ezt csinálni. Az M5-ről lehajtva egyből előzékeny rendőrök, In-Kalosok és katonai rendészek irányítják a forgalmat karöltve, dugó kizárva. Beterelnek egy szántóföldből kialakított parkolóba, ahonnan buszok visznek a reptérre — a buszok akkor indulnak, amikor megteltek az ülőhelyek. Profi. Minek duguljon be 20 kilométeres sugarú körben minden, mint a Hungaroringnél?

Bent program, karszalag, sok Toi Toi, több helyen ingyenes ivóvíz a sereg jóvoltából: elegáns, nem kell súlyos pénzeket fizetni, vagy sorban állni az egyetlen, sártenger közepén elhelyezkedő kútnál.

Nagyobb mázlink volt az időjárással, mint a szombati turnusnak, viharveszély nem volt, többnyire felhő se. (Pecsenyére égtem.) Befutott a Corsair és a B-25 is (Mustang sajna ma sem), azt hiszem szépségben mindkettő simán ott van az élmezőnyben a MiG-29 (a hangja odaver) és a Turkish Stars F-5-jei mellett, és végre láttam élőben Eurofightert is. C-17-ről lemaradtunk, a Harrier viszont természetesen továbbra is állat.

Jaéspersze a website, a repulonap.hu. Egyszerű (még a flash fejléccel együt is), informatív, a múlt repnapjait is megtalálod rajta, meg a mostanit is, parkolási-közlekedés infot, alapszinten angolul is. Esetleg lehetett volna csicsásabban, de igazából minek: ez így pont megfelelő.

Jaéspersze 2: az egyetlen negatívnak nevezhető élmény az 1000 forintos sült kolbász. Ezért persze emberes adagot kapsz (nem bírtam megenni), de akkor is: 1000 forint.

Net down, net down.

Egész nap (sőt, egész tegnap is) kifogástalan netkapcsolattal ajándékozott meg minket a sors eme szűkös időkben. Aztán arra gondoltam az imént, hogy beindítanők a torrent klienst (jó lenne pár rész Californication), erre ledöglik. Mondom, csak gondoltam rá. Akkor most ez számít?