Kicsit úgy érzem magam, mint egy Enterspájz űrhajós: középen persze folyik a szokásos napi meló, de két oldalt két különböző célú Ubuntu (Hardy) install megy. (A routerem WiFi adaptere a jelek szerint megadta magát és max 50 kBps sebességet produkál, úgyhogy minden lépés súlyos perceket vesz igénybe.)
Bal oldalt Jul régi laptopja, amiből remélhetőleg utazós-mászkálós stabilgép lesz. Kihívások: übergagyi VIA VGA, amin a Compiz valószínűleg eleve reménytelen eset, de mintha Ubi laptopján egyszer már egész messze eljutottunk volna (ha az emlékezetem nem csal, létezik binari drájver, csak disztribúcióban a licensz miatt nem terjeszthető) – hiába, szar hardverrel az Ubuntu még mindig szopás. A másik kihívás pedig a Sketchup, aminek elvileg futnia kéne ezen a gépen – erre (megint csak: elvileg) van lehetőség, kérdés, hogy a 1.5 GHz-en mennyire fog pattanni a Wine emulációs megoldás.
A szélsőjobbon (de liberális színekben!) pedig a régi 12″-os Asus S8600-am (imádtam/imádom ezt a gépet), amin vígan fut a Xubuntu a 850 MHz-es mobile P-III és a 192 MB RAM ellenére. (Azért az elképesztő, hogy az XFCE az eredeti kis lightweight grafikus felület ösvényről milyen csúnyán letért. Emlékszem, amikor még az IceWM-et váltottam le XFCE-re!) A trick itt az volt, hogy a gépben (ultrakönnyű notebook, 1,1 kg) nincs CD/DVD-megajtó, úgyhogy nem is tudom mióta van frissítgetve a rajta levő rendszer – az update manager megküzdött vele, az xorg.conf-ot még (irgalom ura!) kézzel is szerkeszteni kellett, de most már pattan. A célja még nem egészen kristályosodott ki, ez a gép volt a nyooltube alatt is a vas, most is mindenféle teszt feladatokat szánok neki. (Kezdve azzal, hogy ki tudnám-e vele váltani a gajra ment WiFi-routeremet.)
