Címke: gnome

Gnome-terminal lollipop.

Nem tudtam nem észrevenni, hogy az egyik közelmúltbeli Ubuntu frissítés óta a Gnome Terminal nem az általam megadott geometriával (96×34, mert rossz a szemem) indul. El is kavartam hát a Preferred Applications beállításokhoz, ahol meglepve tapasztaltam, hogy a gnome-terminal parancsnak többé nem lehet custom flageket (pl. ugye „–geometry=96×34”) adni, egyszerűen nem hagyja. Ha kiválasztom a Custom opciót és beírom, hogy gnome-terminal, akkor átugrik a pre defined Gnome Terminal opcióra, én meg kapjam be.

Remélem egy Ubuntu vagy Gnome fejlesztő rengeteg fejlesztői órát elbatöltött azzal, hogy ezt az óriási usability improvementet beleszögelje a rendszerbe.

Lángos mellett jött az ötlet.

Ma reggel könyvelő, ami miatt Lehel téri posta (mert közzétételi díjat kizárólag sárga csekken lehet befizetni, 2007, Magyarország, gratulálok), ami pedig remek alkalom volt arra, hogy reggelire burkoljak egy fokhagymás lángost, nincs is ennél jobb.

Közben eszembe jutott egy fícsör, ami hiányzik a jelenlegi Ubuntumból. A neve lehetne mondjuk libpam-firefox, lényege pedig, hogy a Gnome-ba való belépéshez használt jelszót lehessen használni a Firefox Master Password-jeként, és try_first_pass opcióval a Firefox bepróbálkozzon a pam-nál is a jelszóval. Létezik ilyen a wireless hálózatokhoz (és máshoz) használatos Gnome-Keyringhez, és nagyon szeretem, egyszerűsíti az életet. (Ami azt illeti, az is elég lenne, ha a Firefox tudná használni a Gnome-Keyringet. Ezt viszont már kitalálták előttem, csak még a jelek szerint nem valósult meg.)

Addig is tekintsünk meg egy nyuszit, ahogy nyalogatja magát. (Elég jó keresőkifejezés: „nyuszi nyalogatja magát”.) Zene nincs, ehhez áhítat kell.

Saját gyorsbillentyűk Gnome alatt.

Több okból nem használtam Gnome-ot azután se, hogy a gyors gépem éppen meglett volna hozzá: a fő ok a keyboard kezelése volt, valahogy a default Gnome user nagyon máshogy csinálja ezeket, mint én. Nem szeretem maradéktalanul az egeret használni mindenhez, nem szeretek ikonokra kattintgatni. Én programot Alt+F2-vel indítok, vagy gyorsbillentyű által, ha gyakran használt programról van szó. A Gnome alatt viszont pain in the ass a saját gyorsbillentyűimet beállítani; mert megbarátkoznék én azzal, hogy Alt+Shift a váltó a magyar és angol kiosztás között, de ez meg hazavágja a kedvenc Gimp-es custom hotkey-eimet: Alt+Shift+l (=levels), Alt+Shift+b (=brightness-contrast), Alt+Shift+s (=resize), ilyesmi. Marad tehát a saját gyorsbillentyűk beállítása, hogy a számomra hagyományos Meta+h és Meta+j kombókkal tudjak magyarra és angolra váltani (respectively). (Én már akkor így váltottam magyar és angol között, amikor a Linux magyarosítása még művészet volt.)
Egy szó, mint száz, itt van a howto (ide mutat), hogy hogy állítok be saját hotkey-t Gnome alatt, na. Most már megy a Firefox is Meta+n-re, Thunderbird Meta+m-re.

A gép működik, az alkotó pihen.