Címke: lakás

Beton status vs dekoráld otthonod rovat: homemade kaparófa.

Tegnap tökéletesítettünk egy korábbi ötletet, hogy Betonnak végre rendes kaparófája legyen. Az alapötlet abból áll, hogy a kanapé szétrombolása helyett a galéria lábát betekertük szorosan spárgával, és azóta ott élesít körmöt a macsek. A tökéletesítés pedig az, hogy az eredeti 40 méter spárgára (ami kb. 40 centi magas kaparófelületet eredményezett) rátekertünk még 100 métert, így már kb. 120 centi magas kaparófánk van, ami ráadásul dekorációnak sem utolsó. A művelet egyébként kétszemélyes és meglehetősen pepecs meló, ha erre adod a fejed, 2 órát legalább tárazz be. (Eredménye még 3 óriás vízhólyag az ujjaimon, ami közül az egyik ki is szakadt, természetesen az, amelyik a legrosszabb helyen van: a gyűrűs (heh) ujjam középső percének hajlatában. Eddig nem tudtam, hogy gyakorlatilag minden művelethez szükséges ez a konkrét ujjperc, és kedves extra, hogy a hajlat miatt nem forr be ez a rohadék. Legalább részben kivontam magam a mosogatás alól.)

Készítettem pár lusta fotót, további képeinken: Beton, amint mindenféle helyeken aranyosan alszik. (Giccs.)

Weekendlog.

Az imént Beton jó ötletnek gondolta (reggel 6-kor), hogy az egyik konyhai székről a hátamra ugorjon. Nem a vállamra, a hátamra, miközben állok és csinálom a kávét. Függőlegesen. És majd jól megkapaszkodik, és mindenki vidám lesz és kap kaját és megsimogatom. Mondanom se kell, hogy a reggeli kávé tulajdonképpen okafogyottá vált.

A hétvége ezen felül a rendszer szempontjából eseménytelenül telt, voltunk Szentizén ahol megkaptam életem első szelídgesztenyefáját (a solymárfork-i natív menü így szilvával-gesztenyével töltött sült vaddisznóra módosult), illetve vasárnap körbeszigeteltem mindent, amit 56 (illetve inkább olyan 80) méter öntapadós szigetelőbasszal körbe lehet. A lakás hőtárolási hatékonyságának növekedését várjuk ettől. Jul pedig festett a konyhában, erről majd fotó fog tanúskodni, mert hiába mondom, hogy „fekete”, az nem mond sokat.

Batch update: Lakás, Beton, Ubuntu, etc.

Delay van, úgyhogy bullet pointos batch update. (Beh szép mondat volt ez az előbbi.)

  1. A HQ-ba megérkezett az új (most már talán végleges) szárítós mosógép. Még egy matricázás vár rá, hogy szép is legyen. Ugyanide megérkeztek az új bútorok is, polcok, szekrények, fekete-barna, szép. (Bár még hiányos.) Az, hogy a DVD-játékos tetején nincs 10 centi vastag irathalom, külön felemelő.
  2. Beton (aki most meglehetősen hülye pózban, kétlábon áll az ablakban) nagy léptekkel halad a férficicává érés útján (ami persze zsákutca, de ezt ő még nem tudja szegény), melynek egyik állomása, hogy szombaton (az esti buli előtt, mikor máskor) lepössentette az egyik babzsákfotelt. Szerencsére goto #1, bevágtuk a mosó- és szárítógépbe a huzatot, de nem figyeltünk oda a másik babzsákfotelre, ami ekkor szabaddá vált — le is pisilte azt is. Mondom, jó dolog a szárítós mosógép.
  3. SomaVasárnap kirándultunk: libegő fel (köd volt), aztán gyalog meg kicsit busszal (mert siettünk) a hegyen a temető mögött. Tudtad, hogy a 158-as busz megszűnt? Most valami 291-essel lehet a libegőhöz felmenni, ami a Nyugatitól indul. Wtf. A kirándulás végállomása pedig Soma baba volt, aki hatalmas, általában kijelenti, hogy eöeö, és vigyorog. (A képen épp nem. Viszont hasonlít Curt-re, exkollegák, nem? Kicsit. Csak aranyosabb.)
  4. Tegnap pedig kb. 16-17 év ügyfélség után végre sikerült otthagynom az OTP Bankot. Elegem lett a rendszertelenül küldözgetett és emiatt átláthatatlan üzenetdíj, meg ilyen-olyan díj SMS-ekből, a drágaságból, és abból, hogy ha nagy néha be kellett mennem egy fiókba, egyből 20 évvel ezelőtt éreztem magam. Természetesen a bankszámla megszüntetése nem ment egyből, és természetesen a maradványköltségekre otthagyott 1060 forint nem volt elég a két hét zéró használattal járó tételekre, így végül még valami 794 forintot rá kellett fizetnem (tehát, hogy kétségek ne maradjanak: 2 hét, ami alatt semmit nem csinálok a számlával, 1854 forintba kerül), de szabad vagyok, és Raiffeisenes. (Egyébként amikor bementem felmondani és álltam a pultnál, a mellettem levő 2 másik pultnál is számlamegszüntetés volt. Már kezdtem egy újabb Postabankot vizionálni, de hát ez az OTP, amíg nyugdíjasok vannak, ez nem megy tönkre.)
  5. Vasárnap felkúszott az Ubuntu 8.10 (Intrepid Ibex, végre egy név, amiből nem valami perverz iskolaigazgatóra asszociál az ember), pattan, szép, de eltűnt a Network Manager ikon a jobb felsőből (egy ideig), és sajnos még mindig nem vagyok kibékülve az F-Spot nevű Picasa-szerű fotómanagerrel. Jó lenne valami az általam kb. 9 éve használt (és azóta funkcionalitásban mit sem változott) GQView helyett (aminek a legnagyobb hátránya egyébként az, hogy nem cache-el és emiatt 8 Megapixeles képeknél tetűlassan tölt), jó lenne megszokni az F-Spot felületét, jó lenne, ha pl. nem a Gimp-nek kéne EXIF alapján beforgatni a képeket, hanem pl. importáláskor megcsinálná a program, jó lenne, ha én adhatnám meg az importálás célfolderének elnevezési sémáját, de nem. Pedig egyébként tetszene ez a blogszerű listázása a képeimnek, a tagelés (persze ennek hatékony kihasználásához újra kéne gondolnom a képarchiválási eljárásaimat), a fasza kis export extensionök, amiket akár beizzíthatnék, hogy ne az egyébként nagyon gyors parancssoros megoldással pakoljam fel a seenoevil gallery-ket. Valóban natív Picasa is jó lenne, de nincs.