Tehetsz róla! (Nem.)

Ebből a „tehetsz róla — tehetsz ellene” sztoriból és followupjából már tényleg csak az hiányzik, hogy nagy mellénnyel kiálljon valami észkombájn és kifejtse, hogy magyar ember (még ha asszony is, aki, tudjuk, agyilag nem olyan okos) különben sem öltözködik kihívóan, nem jár piálós buliba, csak kultúráltan szórakozik. (Romkocsma waaay out of line!) Ami meg otthon történik, a családi szent kötelékben, az senki másra nem tartozik, ugyebár.

You read it here first…

(Én meg miért olvasok híreket, igaz?)

Lipilee doesn’t like canceled recurring meetings.

Don’t get me wrong, I love meetings I don’t have to attend any more. What I don’t like is the lazy-ass approach to just cancel the whole recurring session when you don’t need the meeting any more. Dude, just Open the series, click Recurrence, and set End by properly! This way, I don’t have to attend your meeting, but it’s still in my archives for great historic record. Win-win!

Kinyírtam Kennyt.

A mai napig kapok régi vasakról rootnak szóló üzeneteket — még abból az időből, amikor ilyesmiket (is) csináltam, és néha még ma is felröhögök, hogy mennyire fantasztikusan jó arc voltam régen. Volt egy ilyen scriptem, ami elszállt php processzeket nyírt ki, amikor túl sok memóriát zabáltak, vagy valami ilyesmi, a kenny.sh, ami a kinyírásról küld egy emailt annyi szöveggel, hogy „kinyirtam kennyt”, és ha minden igaz a syslogba meg beleköp annyit, hogy „szemetek!” — mindezt for great justice, meg hogy legyen mire fogni, ha az Apache mégis behal.

(A root üzenetek egyébként folderbe vannak szűrve, ahonnan aztán, amikor összegyűlt úgy tízezer és már nem tudok miatta keresni hatékonyan a gmail inboxomban, tömegesen kitörlöm őket. Ez volna ennek a blognak az apropója is.)