Mozi update: L’ecsó, Blade Runner, Star Wars I.

A L’ecsót sajnos nem találtuk sehol angolul, de magyarul is helyes kis limonádé-film. (Igazán lehetett volna Löecsó a címe, Fácán után szabadon.) Egészen olyan mozdulatai vannak a kis patkánynak időnként, mint a nyoolnak. Aranyos.

Nem mondom, hogy még egyszer megnézem, de egyszer látni kellett a Blade Runner-t. (Igen, most láttam először.) Harrison Ford nagyon fiatal, a csajok nagyon bénán néznek ki (haj+válltömések, OMG!), és vicces látni, hogy akkoriban egy sci-fi kötelező eleme volt a „percig nem történik semmi, de nézd milyen durva lesz a világ 2019-ben” típusú lassú panning. Ma már unalmas, és különben is, 2019, come on! A twist a végén viszont jó, konkrétan Jul magyarázta el nekem. (Khm.) Ja, és (director’s cut) vannak benne csöcsök, de minek.

És Star Wars I. No comment, Jar Jar még mindig béna karakter. Ja, és: visszajött az az izgatott érzés, amikor beültünk ’99-ben a moziba, hogy hú, itt az új szárvórz. A többi résznél már nem volt ez.

Nyool egyik filmet se nézte most érdeklődve, pedig a Star Wars I előtt direkt odébbraktam a zsákot a kedvenc helyéről. (A szoba és a sztereó közepe.)

Update: Xeni Jardinnak most (2007-10-01) esett le, hogy Deckard replikáns. És ő nem egyszer látta, és nem egy cut-ot… És még így is egy harmadik értelmezés kell neki! Julnak bezzeg. Lol.

Mozi: Star Wars Episode II.

Nem is az az érdekes, hogy megnéztük (limonádé, blőd, mindenki tudja), hanem hogy kivel: nyool ilyen érdeklődve filmet még nem nézett, az biztos. Feküdt elnyúlva a sztereóhatás közepén és figyelte a tévét. Mint minden gyerek, időnként fel kellett állnia és körbeszaladgálni egy kicsit, de 1-2 perc múlva mindig visszafeküdt középre. A csatajeleneteket nem bírta, ilyenkor volt, hogy elbújt a fotel mögé, de aztán megint visszafeküdt. A film végeztével pedig szépen felállt és elvonult a kis ketrecébe, ahol azóta is tolja a szénát.

Ha lenne működő fotóscuccom, lefotóztam volna.

Porto paté.

Egyébiránt ma délelőtt szarrá áztam és utána szarrá fagytam, de a telefonunk végre saját néven van, a régi céges flottából kivéve. (Új céges flotta talán holnap.) Az EOS300 javítása 50 000 forint, egyelőre gondolkodom, hogy akarom-e. A Szimplában tárva-nyitva volt minden, úgyhogy ott még jobban szarrá fagytam, majd, for a change, megint szarrá áztam hazafele. Érthető, hogy nem vágytam másra, mint: meleg tea mézzel, kaja (sóska, bezony!), aztán egy konzerv-Gösser a CM-bütykölés közben, aztán (és közben) egy kis Portóis paté kecskesajttal, kenyéren.

Leamortizált állapotban a legjobb, amit nézhetsz, az a Nincs kettő négy nélkül, Bud Spencer és Terence Hill uralkodik. Közben Jul a talpamat és a vádlimat masszírozza (megállapítás: az én vádlim és az ő combja ugyanakkora), ami feledteti azt, hogy a DVD kikotrása közben (mindig a legalsó filmet kell megnézni) a fejemre borult kb. 30 másik DVD.

Most pedig már csak aludni vágyom, let’s call that a day.