Címke: nyelveur radical

Nyelves.

Sunburn.

Kis angol nyelvlecke, mert rég volt ilyen:
Pullin’ your goalie, floggin’ the dolphin, spankin’ the monkey, ezek mind ugyanazt jelentik kéremszépen, a recskát. Meet Marok Marcsa, pestiesen szólva.

Most, hogy a backup, amire fél órája várok, kész, azt hiszem itt az ideje lépni egy határozottat és Szóda irányban elhaladni, igaz-e.
Még mindig fura nekem („egyébként” kategória, ez már a jutalomjáték mára), hogy vannak emberek, akik hétköznap nem mászkálnak el sehova. Ma nagy nehezen rádumáltam Andit és Emesét (új szereplők, lehet találgatni), hogy jöjjenek bulizni. Persze bejelentették, hogy majd holnap. Igen, csajok, holnap is. Könnyű nekik, itt vagyok én, a stabil pont: ha bulizni akarnak, csak csatlakozni kell a Mindenkori Lipihez, aki úgyis épp van valahol. (Még így egészséges életmód esetén is. Legfeljebb szódát iszom.)

Napi odabasz.

Olcsóbb ár, mi? Buzi-e vagy?

Hányszor kell vajon a magyar boltosok tufább rétegének elmagyarázni, hogy baszod öreg: az ár alacsonyabb, a termék olcsóbb. Komolyan odabasz, ez az egyik legcsúnyább nyelvhelyességi hiba, amit magyar ember ejthet. Legszívesebben behaladtam volna az üzletbe lendületesen és kihívtam volna az üzletvezetőt, hogy kaparja le a feliratot. Hihetetlen. Felbasz, lehúz. Ezért részben egyet tudok érteni azzal a nyelvtörvénnyel, vagy mivel, persze látjuk azt is, hogy hiába a nyelvtörvény, ha a boltosok egyszerűen buták és tahók, valamint nem törődnek annyira se a bolt kinézetével, hogy egy legalább általánost végzett emberrel megnézessék, hogy ugyan-vajon helyesen írták-e le azt a szájbatekert mondatot. Esetleg lehetne csinálni valami hatóságot erre, de az se érne szart se – csak egy újabb ellenőr, akit le lehet/kell fizetni. (Bár már annyival közelebb vagyunk, azért csak nem jó mindig jattolni egy vadidegennek, ha egy helyesírási kéziszótárral megoldható lenne a dolog…)
Addig is marad az alulról szerveződő partizánmunka: kiteszem ezt a képet. Emberek, ne vásároljatok a Koé üzletben a Nagykörúton, mert. (Képzeljétek el, ha így megy a kiszolgálás is, remek élmény lehet. Bár nőknek gondolom úgyis mindegy, csak pénzt lehessen költeni, illetve órákig molyolni a ruhák között.)
(Erről eszembe jutott Frank mai mondata: „olyan az orra, mint egy balkezes kozák pisztolytáska”.)