Michael Robertson (aki annyi más tulajdonsága mellett bringázott is fiatalkorában) 100 ezer dollárt ajánlott fel. Egy feltétele van: poligráfos vizsgálattal kell megerősítenie a korábbi nyilatkozatát, miszerint ő nem doppingolt. Kíváncsi vagyok, mit felel a jelenlegi Tour-győztes, illetve ha igent, mit hoz a teszt, illetve ha negatív, az vajon azt jelenti-e, hogy tudtán kívül kokszolják.
More to come…
Címke: ragmeg
Megmarad.
Épp most értünk haza kis körutunkról, ami egyszerű futásnak indult (futottam, én!), de mivel Bálint időközben csúnyán elperecölt bringával egy závoli helyen, autókázásba, hovatovább kis budai körútba torkollt.
Hint: ne ess el Budapesten, mert nincs kórház, ahol el tudnának látni. A Honvédból átküldtek minket a Sportba, ahol készségesen közölték, hogy reggel 8-ra jöjjünk vissza, vagy János. Itt aztán a látszólagos senkiföldjén végülis lekezelték emberünket, illetve kijelentették két tányér lecsó közt, hogy „megmarad”.
Bálint tehát rendben van, ami korántsem mondható el a magyar egészségügy nevű csődhalmazról.
Bringa, dopping.
Chainreaction vetette fel a kérdést: miért nincs Afrikában bringázás, mint sport? Hát a Kispad válasza szerint éppenséggel van, éppenséggel jobb állapotban, mint itthon…
Erről persze eszembe jutott a dopping kérdése, hogy is lehetne mostanában akár egy Tourt is abszolválni nélküle, amikor minden egyes alkalommal (és előtte, utána is) előkerül egy orvos, versenyző, komplett csapat, aki csúnya dolgokat művelt – mai mércével. A múltkori vintage bringás képek mellékleteként jött egy régi cikk is: Eddie Merckx-szel, a bringázás császárával készült egy interjú a Glóbuszban. Eddie ötszörös Tour de France-győztes volt, ami ugyan kevesebb, mint Lance Armstrong hét győzelme, de ha hozzávesszük, hogy emellett Eddie több, mint 500 különböző versenyt, köztük 5 Giro d’Italia-t nyert (Armstrongról köztudott, hogy viszonylag kizárólagosan koncentrál a Tour-ra), akkor elég impresszív adathoz jutunk. Vagy mégsem? Idézet a cikkből: Bringa, dopping. részletei…