Szubkultúra sorozatok.

Futólag említettem már (sőt: többször is volt róla szó), hogy a legnagyobbabb sitcom a „The IT Crowd” (trivia: a kiejtése „it”, nem „ájtí”). Most a negyedik részben megjelenő Richmond („Is it good that it’s doing that? I don’t know.”), a goth tiszteletére Cradle of Filth-et hallgatok – hát mit mondjak, nem nyerte el maradéktalanul a tetszésemet, azt persze meg kell hagyni, hogy pl. a gitártémák nem vágnak oda nagyon. (Az énekes/hörgős fazon azért jól rakja.) De azért nem is olyan rossz.
A szerencsések kapnak tőlem IT Crowd-ot. (Ha kérnek.) Ha te szerencsétlen vagy, akkor tessék az IT Crowd theme song.

A másik örömteli sorozat a The Scene (bumm egy theme song itt is), ahol IRC, Jabber és egyéb chatek formájában világosodik ki a történet, alatta atomzene (legalábbis segít a kontextusba helyezkedésben), és semmi más. Egyszerűen (hangúlyozom: egyszerűen) zseniális a koncepció, nyilván olcsó is megvalósítani. A sorozatot torrentben legálisan letöltheted, illetve online nézheted az összes részt.

Hogy mindennek miért örülök? Mert talán végre vége lesz egyszer az olyan sorozatok uralmának, ahogy a „hekker” csipogó gépbe írja be a négyjegyű kódot a Pentagon rendszerhez, kicsit végre talán realisztikusabb lesz az IT ábrázolása – lefogadom, hogy úgy sokkal spooky-bb kívülről. Lám, már a Matrix 2-ben is mekkorát ütött Trinity a nmap-sshnuke kombóval.

Olyan fajta öröm ez, mint hogy tegnap a Tokyo Drift-ben hallottam (jó, láttam: feliratos volt) először mainstream elhangzani a „rakjad neki” (bringás körökben sokat használt) kifejezést. A sors iróniája, hogy Speier Dávid pont egy autós film szinkronjába építette bele.

Kicsit péntekdélutános lett ez, de a lényeg, remélem, átjön.

Víz víz.

futárzsákos háromszögA Szöveccség uccában még csak arculcsapott egy vizes újságpapír – de már itt sejthettem volna. A Wesselényiben aztán olyan víz esett le onnan fentről (up there), hogy mire fedél alá értem (ezt ott egy sarok-kapualjban véltem manifesztálódni), csatak olyan lettem. Gondoltam, hogy kérem a telefonos-Seatos segítséget (nem nekem, hanem a laptopnak), de aztán empirikusan meggyőződtem a Bagaboo tatyó valóban-vízhatlanságáról (pedig nem gondoltam volna, hogy száraz marad azokban a nehéz (vizes, ámde nem nehézvizes) percekben is és a folyadékot nem ereszti át), utam folytatása mellett döntöttem: Jul, mint would-be-driver a sarki plázában ragadt Szillel és papírokkal, meg különben is. (A képen figyeljük meg a komikumot: a futárzsák után ilyen háromszög marad szárazon. Később ott is benedvesedtem.)

A szomszédok meg örülnek: napközben Jul hallgatott nagy hangerőn Nightwish-t, erre, mire fellélegezhetnének, hogy elment papírot vásárolni ő (de mindjárt jő), hazarombol a lee csatak vizesen, centrifuga-pozitív állapotban, és elkezd na mit hallgatni?

Nightwish-t.

Nagy hangerőn.

Ők meg felújítottak sok szombaton, szevasz.

Michael Robertson 100k USD felajánlása Floyd Landisnak.

Michael Robertson (aki annyi más tulajdonsága mellett bringázott is fiatalkorában) 100 ezer dollárt ajánlott fel. Egy feltétele van: poligráfos vizsgálattal kell megerősítenie a korábbi nyilatkozatát, miszerint ő nem doppingolt. Kíváncsi vagyok, mit felel a jelenlegi Tour-győztes, illetve ha igent, mit hoz a teszt, illetve ha negatív, az vajon azt jelenti-e, hogy tudtán kívül kokszolják.
More to come…