Mi legyen a FLAC-okkal?

Tegnap hirtelen felindulásból rákerestem, majd megvásároltam a Szájról szájra c. albumot, Szalóki Ági, Bognár Szilvia és Herczku Ágnes torkából, majd még 4 másik albumot (egy Szalóki Ági-féle gyerekdalos, a Szalóki Ági-féle Karády- és 2 (ami igazából 1 dupla) Gryllus tesók+Szalóki Ági-féle anyagot). A nagy kiadók bekaphatják a CD-áraikkal, ettől függetlenül viszont vallom, hogy Szalóki Ági és a Gryllus testvérek megérdemlik, hogy a műveiket pénzért szerezzük be, illetve tágabb értelemben: a jó magyar zenét támogatni kell (és a vidám helyzet az, hogy ma Magyarországon világszínvonalú jazz/világzene szcéna működik), ráadásul szerencsére van nekünk egy dalok.hu -nk, ahol albumonként 1250 forintért (vagy dalonként 124 forintért), akár SMS-ben fizetve lehet veszteségmentes, betaggelt, DRM-mentes zenét vásárolni. (Remélem, hogy minél közvetlenebbül, minél nagyobb része vissza/eljut ennek a pénznek az előadókhoz.) Mi legyen a FLAC-okkal? részletei…

Microblogging Pidgin alól: a charcount probléma (megoldva).

Pidgin alól, Ping.fm-en keresztül Facebookra/Twitterre tolni az okosságokat-és-kevésbé-okosságokat jó, mert egyszerű. Microblog-purple használatával ugyebár teljesen integrálható a Twitter folyam a Pidginbe, de ezt az infoáradat miatt hol használom, hol nem, mostanában többnyire nem (szétválasztandó a nagy jel/zaj arányú üzenetfolyamokat a kicsitől).

No a lényeg tehát, hogy „kimenő” microblogging célra viszont túlnyomórészt a Pidgint használom, mert kézenfekvő. Az egyetlen probléma a Twitter béna 140 karakteres korlátja, hiszen a Pidgin alapból nem mutatja, hogy hol tartasz. Probléma, mondom, pedig csak ex-probléma, íme, csak egy Google keresés kellett: a Convcharcount plugin (bigup Dossy Shiobara) semmi mást nem csinál, mint hogy a Formatting toolbar jobb szélére csücsülve jelzi, hogy hány karakternél tartasz az aktuális üzeneteddel. (A Debian csomag Ubuntu alatt is gond nélkül használható.) Ez azt is jelenti, hogy a Formatting toolbart be kell kapcsolni akkor is, ha egyébként mindig plain text-et használsz (mint én), de ez tulajdonképpen nem zavaró. Heck, még az is elképzelhető, hogy eztán egyszer valakinek küldök egy grafikus smiley-t!

gépel-gépel-gépel... affene.
gépel-gépel-gépel... affene.

Hagyományőrző hétvégi kockulás.

A mai HHK keretén belül 3+1 csomagot ajánlok jókedvvel, bőséggel.

1. Back In Time

A Back In Time a burzsoázia számára a MacOS-ből ismert Time Machine funkcionalitását valósítja meg szabad összetevőkből (rsync, diff), több-kevesebb sikerrel. A lényeg ugyebár az volna, hogy a rendszeredről (te adod meg, hogy mely könyvtárakról) bizonyos időközönként (szintén te adod meg) készít egy snapshotot, ami a teljes akkori tartalmat tükrözi. A trükk az, hogy ezt helytakarékosan teszi: csak azokat a fileokat menti le, amik változtak az előző snapshothoz képest, a többit pedig hardlinkeli. Így ha egy file-t adott snapshot után kitörölsz a könyvtárstruktúrából, a hardlink miatt a link count csak csökken eggyel, de nem lesz 0 (ami, ugye, a törlést jelentené). Képletesen szólva „az adott snapshotban levő file lesz a file maga„, bár ez ebben a formában a hardlink elv leegyszerűsítése. Mindenesetre a snapshotban mindig pontosan az adott dátum tartalma van minimális helyfelhasználással, és ez ötletes. Mindehhez kapsz egy GTK-s, vagy KDE-s felületet, ahol a schedule-t tudod bütykölni.

A program telepítése kb. 0 hozzáértést igényel, a GetDeb-ről direkt módon telepíthető.

(Jegyezzük meg továbbá, hogy létezik két másik szabad Time Machine klón is: a Flyback és a TimeVault. Ezeket nem próbáltam és lehet hogy jobbak, mint a Back In Time, az egyszerűség-funkció aránya miatt nekem mégis ez jött be első látásra.)

2. wxCam

Szintén egykattintásos GetDeb-telepítés, a wxCam a minimál házi DiggNation alkalmazás, exhibicionistáknak. Standard Video4Linux (v1 és v2 is, vagyis gyakorlatilag bármilyen webcammel) bemenetről rögzíthetsz „uncompressed” formátumot (gondolom MJPEG), és xvid-et, ez utóbbit hanggal (a bemenet a jolly joker /dev/dsp-re defaultol, de persze arra változtatod, amire akarod), ha úri kedved úgy tartja, még primitívebb effekteket is rátolhatsz. Mindezt persze mencoderrel is megcsinálja a geek, ha nagyon kell — a hozzáadott érték mindössze annyi, hogy felvétel közben ablakban látod, hogy kilóg-e a fejed a képből vagy nem. (Meg persze a grafikus Preferences ablak.)

wxCam screenshot
lipilee meets his edges

3. Mouseemu

A netbook-felhasználók nagy részének bánata (MSI Wind userként nekem is), hogy méret- és ármegfontolások miatt a netbookgyártók egy része nem Synaptics, hanem Sentelic touchpaddel szereli a gépeket. A probléma röviden az, hogy a Synaptics szabadalmaztatta a „touchpad jobb oldalán scrollozás” ötletét, a Sentelic pedig nem vette meg a licenszet — touchpad jobb oldalán scrollozás tehát nincs, csak egy tulajdonképpen béna helyettesítő megoldás, amit az ember inkább kerül, mint használ.

A megoldás a mouseemu, ami pofonegyszerű és jól használható workaroundot nyújt a problémára.

Mivel az Ubuntu része, a telepítéshez elég egy

aptitude install mouseemu

…ami után a /etc/defaults/mouseemu konfig fileban, minimális hakkervénával szerkeszthető, hogy hogy viselkedjen a touchpad. Nálam pl. ezek vannak beállítva:

MID_CLICK="-middle 125 272" # Left Apple Key (LEFTMETA) + click
SCROLL="-scroll 56" # Alt key

Vagyis: a középső gomb funkcionalitás (beillesztés, ugye) „Windows-gomb”+katt, a scrollozás pedig ALT+tapipad — mindkettő könnyű és hasznos. (A multitouch-ról majd legközelebb.) Maga a konfig file szerenécsre tartalmaz egy pár értelmes defaultot, és elirányít a további információkhoz (amire egyébként nekem a fenti két funkcióhoz nem volt szükségem).

(Bár, jut eszembe, tulajdonképpen multitouch ez: egyik ujjal érintjük az ALT-ot, másikkal a touchpadet…)

+1. A vgcfgbackup+vgcfgrestore páros

Rendszergazda úrak hajhullását nagymértékben gátolhatja ez a két kis program. Amikor azt hiszed, hogy a LVM containerednek ennyi volt, mert valami obskúrus okból egyszerre két RAID-tömb (tehát 4 fizikai eszköz), és ezáltal 2 PV tűnt el a rendszerből („pv with index X was not found when discovering container Y”, és I/O Buffer errorok minden mennyiségben), érdemes bepróbálkozni, mert képes és felismeri a régi container tartalmát és be is nyalja azt újfent. Az azért nem mindegy, hogy 5 másodperc alatt állítasz vissza 1 TB-nyi adatot, vagy…