Öröm ilyen cikket olvasni: a BusinessWeek összeszedett 5 okot, hogy miért tekinthető 2005 a nyílt forrás évének:
- Sikeres a RedHat: a kalapos cég 43,6%-os bevételnövekedés mellett 114%-os profitnövekedést ért el. A részvényei az év eleje óta 110%-kal drágultak, és a Credit Suisse szerint ez a trend 2006-ban is folytatódik.
- A Sun Microsystems megnyitotta majdnem minden forráskódját (és úgy tűnik bejött neki! – teszem hozzá): erről én is elég sokat írtam (itt, itt, itt, meg innen böngéssz), úgyhogy csak annyi komment, hogy majdnem mindent, de a Java-t nem – és ezt sokan a szemére vetik már régóta. (Pl. Eric S. Raymond, vagy az IBM.)
- A Motorola Linux alapokon fejleszti a telefonjai többségét. Ez nemszar, ha azt nézzük, hogy a Nokia mögött ők a második legnagyobb mobiltelefongyártó a világon. (Itt jegyzem meg, hogy a Nokia is hasonló dolgokat művel: Nokia 770 teljesen Linux rendszerszoftverrel, megnyitott forráskódok, stb…)
- A Firefox betört a mainstreambe: bizony, ez is idén történt (hinnéd?), és bár a 10% körüli piaci részesedésre szigorúan koncentrálva azért árnyaltabb a kép, a lényeg az, hogy az Internet Explorer mellett az emberek jó része (talán) most már tudja a nevét egy másik böngészőnek is.
- A kockázati tőke megtalálta a Linuxot. Szintén sok szkepticizmusra ad okot: attól, hogy idén 400 millió dollárt befektettek, még nem biztos, hogy be is válik – de bizakodunk. A MySQL, mint pozitív példa, rombol, mint egy gyorsvonat. A többiek (a cikk felsorol cégeket, akikről ideát az öreg kontinensen nem sokat hallani) vagy nyereségessé válnak 2006-ban, vagy sanyi. Mindenesetre az elemzők további befektetéseket várnak 2006-ban, ami azért már kijelöl egy tendenciát.
A magam részéről hozzátenném a tágabb értelemben vett szemléletbeli változást, ami szintén idén indult el igazán: az amerikaiak (aztán Európa) kezdik felismerni, hogy a jelenlegi szabadalmi rendszerük nem felel meg a kor követelményeinek, illetve, hogy Lawrence Lessig legfrissebb postját idézzem, “the issue of IP reform is not about whether you favor property or not, but whether THE PARTICULAR FORM OF PROPERTY the government has crafted operates efficiently”. Ennek valahol része az (vagy legalábbis kapcsolódó téma), hogy a Creative Commons bekerüljön a mainstreambe (nem történt még meg), hogy a Sony féle DRM baromkodások körüli botrányért egy blogger a felelős, és még sorolhatnám. A technológia belefolyik a politikába és a világrendbe, milyenmár.