Vonjunk be profit.

Anomália következik, ha jogász vagy, kérlek, értelmezz.

Adottak tehát a domain.hu-n található felhasználási feltételek, valamint adott egy komment az egyik postomra. (Nem linkelem ide, aki látta, látta.) A komment egy teljes whois rekordot tartalmaz, egy eddig nem használt (de regisztrált) domain rekordját. A whois rekord publikus, bárki lekérheti, a kérdés pedig: szabad-e az én blogomba kommentként beszúrni, vagy most jogok sérülnek ezáltal?

Ami a felhasználási feltételekből minket érdekel, az az 1. és 2. passzus:

A webes felületen elérhető eszköz használatával annak használója (a továbbiakban: „felhasználó”) tudomásul veszi, hogy:

  1. Az ISZT Kht. által fenntartott nyilvános domainadatbázis (a továbbiakban: adatbázis) célja, hogy segítse a .hu ccTLD alá bejegyzett domainekkel kapcsolatos technikai problémák elhárítását, valamint a bejegyzett domainekkel ill. azok használatával kapcsolatos jogos érdek érvényesítése végett lehetővé tegye a domain használatáért felelős személlyel való kapcsolatfelvételt. Felhasználó vállalja, hogy az adatokat csak az ezen pontban megjelült célból hívja le és hasznosítja.

  2. Felhasználó tudomásul veszi, hogy az adatbázisban a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. tv-ben meghatározott személyes adatok is találhatóak: ilyennek minősül bármely természetes személlyel összefüggésben hozható adat, vagy az abból levonható következtetés (pl. név, cím, telefonszám, e- mail cím). Felhasználó tudomásul veszi, hogy ezen adatoknak az adatbázis 1. pontban meghatározott céljától eltérő felhasználása (például de nem kizárólag reklámcélú üzenetek küldése e-mailben, telefonos kapcsolatfelvétel az 1. pontban meghatározott céltól eltérő célból, a lehívott adatok adatbázisban történő tárolása) céltól eltérő adatkezelést valósít meg, amely a Btk. 177/A §-a alapján vétségnek minősül és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

Tiszta sor az, hogy a whois rekord személyes adatokat tartalmaz, tehát bármilyen mis- (és ab-) use csúnya dolog és tényleg nem legális. Viszont az is tiszta sor, hogy nálam nem reklámcélból jelent meg, hanem pontosan arra használjuk, amire való: egy domain tulajdonviszonyait szeretnénk általa megismerni. Tehát a 2. pont tiszteletben tartása mellett úgy érzem, hogy mi most az 1. pontot valósítjuk meg.

Jogászok, help. (És ennek szellemében fogom moderálni, vagy nem moderálni azt a bizonyos kommentet.)

Egyébként ha ez a válasz megvan és nemleges (tehát illegális), akkor íme a level 2: szabad-e deeplinket közölni egy domain whois rekordjáról?

Quality music.

A Coldplay új CD-je remek új használhatósági featúrákkal lett gazdagabb:

This CD may not play in DVD players, car stereos, portable players, game players, all PCs and Macintosh PCs.”

Mekkoramár, a köcsög DRM miatt face to face bevállalni, hogy gyakorlatilag jó eséllyel sehol nem tudod lejátszani. (A „face to face” kicsit álszent: a featúrákkal csak a CD felbontása, azaz megvásárlása után ismerkedhetsz meg.) Na hát ezért sem veszek Coldplay CD-t. (By the way, egyáltalán CD-nek nevezhető legálisan az ilyen? Nehogy aztán a Philips bepereljen engem, vagy, more likely, Cory Doctorowot, akié az eredeti találat.)

2005 a nyílt forrás éve.

Öröm ilyen cikket olvasni: a BusinessWeek összeszedett 5 okot, hogy miért tekinthető 2005 a nyílt forrás évének:

  1. Sikeres a RedHat: a kalapos cég 43,6%-os bevételnövekedés mellett 114%-os profitnövekedést ért el. A részvényei az év eleje óta 110%-kal drágultak, és a Credit Suisse szerint ez a trend 2006-ban is folytatódik.
  2. A Sun Microsystems megnyitotta majdnem minden forráskódját (és úgy tűnik bejött neki! – teszem hozzá): erről én is elég sokat írtam (itt, itt, itt, meg innen böngéssz), úgyhogy csak annyi komment, hogy majdnem mindent, de a Java-t nem – és ezt sokan a szemére vetik már régóta. (Pl. Eric S. Raymond, vagy az IBM.)
  3. A Motorola Linux alapokon fejleszti a telefonjai többségét. Ez nemszar, ha azt nézzük, hogy a Nokia mögött ők a második legnagyobb mobiltelefongyártó a világon. (Itt jegyzem meg, hogy a Nokia is hasonló dolgokat művel: Nokia 770 teljesen Linux rendszerszoftverrel, megnyitott forráskódok, stb…)
  4. A Firefox betört a mainstreambe: bizony, ez is idén történt (hinnéd?), és bár a 10% körüli piaci részesedésre szigorúan koncentrálva azért árnyaltabb a kép, a lényeg az, hogy az Internet Explorer mellett az emberek jó része (talán) most már tudja a nevét egy másik böngészőnek is.
  5. A kockázati tőke megtalálta a Linuxot. Szintén sok szkepticizmusra ad okot: attól, hogy idén 400 millió dollárt befektettek, még nem biztos, hogy be is válik – de bizakodunk. A MySQL, mint pozitív példa, rombol, mint egy gyorsvonat. A többiek (a cikk felsorol cégeket, akikről ideát az öreg kontinensen nem sokat hallani) vagy nyereségessé válnak 2006-ban, vagy sanyi. Mindenesetre az elemzők további befektetéseket várnak 2006-ban, ami azért már kijelöl egy tendenciát.

A magam részéről hozzátenném a tágabb értelemben vett szemléletbeli változást, ami szintén idén indult el igazán: az amerikaiak (aztán Európa) kezdik felismerni, hogy a jelenlegi szabadalmi rendszerük nem felel meg a kor követelményeinek, illetve, hogy Lawrence Lessig legfrissebb postját idézzem, „the issue of IP reform is not about whether you favor property or not, but whether THE PARTICULAR FORM OF PROPERTY the government has crafted operates efficiently”. Ennek valahol része az (vagy legalábbis kapcsolódó téma), hogy a Creative Commons bekerüljön a mainstreambe (nem történt még meg), hogy a Sony féle DRM baromkodások körüli botrányért egy blogger a felelős, és még sorolhatnám. A technológia belefolyik a politikába és a világrendbe, milyenmár.