Steffl és lee barátok.

  1. Azt hiszem a mai ebédem méltán kerülhet be a „hogyan hízzunk 1 kilót 20 perc alatt” könyvbe.
  2. Meglett a House-féle nyomogatós szivacslasztim. Happy, I am.
  3. A korábbi rendszergazda-gyúrási programom mellé (amit most nem találok az archívumban, de aminek része volt a 650 VA emelgetése, a Rittal szerverszekrény csavarozása, és a 12 vincsivel kitömött 40 kilós brand szerver szerverparkba cigölése) felveszem a „sprint a videotékáig és vissza” versenyszámot.
  4. A fenti archívumtúrás közben rátaláltam az első Ubuntus postomra. Tagged! (Azért volt ennek a kapcsolatnak is fentje és lentje.)

Geek híreinket hallották.

A hét margóján.

  1. Továbbra is diliház Magyarországon autópályázni. Egyszerűen nem értem, hogy miért vagyunk mi az az ország, ahol 2 sáv van: a 100-110 kmph sáv, és a 160-170 kmph sáv. Miért nem lehet itthon rendesen, tempomatos 140-nel menni, és miért lehet pl. Ausztriában. Kár.
  2. Ha Demszky nem semmisíti meg a futóversenyeket nem engedélyező döntést (mint ahogy úgy fest, hogy megsemmisíti), borítékolhatjuk, hogy a Critical Mass-eket sem fogják jóváhagyni. Ez természetesen röhej, és ha így lesz, akkor ez lesz az első olyan tüntetés, ahova elmegyek, mert ki akarok állni a véleményem mellett. (Mert azt persze szintén biztosra vehetjük, hogy bringás felvonulás az mindig lesz április és szeptember 22-én, engedéllyel, vagy anélkül.) Ennyire aktívan élhetetlenebbé tenni egy nagyvárost nem mindennapi teljesítmény, ezúton is gratulálok a Fidesz-MSZP eme sikeres együttműködéshez. (Egyetek szart.)
  3. A másik érdekes hír a héten az Indexes újságírók előállítása kapcsán tett főkapitányi nyilatkozat (és Indexes kivonata):

    A másik esetben egy olyan újságíróról van szó, aki a mai napig nem tudott semmit felmutatni, hogy bármilyen újság szerkesztőségének az eseti vagy rendszeres újságírója lenne.

    Amíg nincs rendszeresített jelvény vagy bármilyen biztos megkülönböztető jel az újságírókon, az előállítás kockázata fennáll.

    Nem tudom, hogy az előállított, igazolvánnyal nem rendelkező újságíró blogger volt-e vagy nem, de az üzenet egyértelműen szól a bloggereknek is. Nehéz ügy, mert persze a rendőrségnek tényleg van joga oszlatni, viszont ez a mondat 2007-ben, amikor a nagy hype pontosan a hivatalos és nem hivatalos újságírás közti határ elmósódása, necces. A megoldás pedig nem az, hogy legyen az nemhivatalos újságíróknak is azonosítójuk. (Dokument, dokument!) De akkor mi?

  4. Csütörtökön megtartottuk a Szubkultúra Filmklub alakuló ülését, a műsor a Tudatlan Tündérek volt, Ferzan Özpetek meghatározó buzis filmje, egyik személyes kedvencem. Olasz film, tehát felirattal néztük. Érdekes, hogy feliratos filmnél is akkor röhögsz csak a poénon, amikor az elhangzik — akkor is, ha egyébként az eredeti nyelvet egyáltalán nem érted, a feliratot pedig már másodpercekkel előbb elolvastad.