Címke: blog

MR.

Egyébiránt nem nagyon tudok elgondolni annál nagyobb tirpákságot az önkormányzat/parkolótársaság részirül, mint azt, hogy kórházak előtt parkolóórát üzemeltetnek. És csak ott. Példa a határőr úti szívkórház (MR), ahol tegnap voltam: a Határőr út egyébként parkolószabad övezet, mint a környező utcák is, hiszen kis hegyi utcákról van szó, a Városmajor utcától fölfele. Nyilván kézenfekvő bevételi forrásnak tűnt, hogy azoktól szedjük le a lét, akik nem tehetnek mást, mint hogy a kórház elé parkoljanak. (Mert mondjuk beteget szállítanak.)

Mérhetetlen taplóság.

A megoldás egyébként az, hogy kb. 20 méterrel feljebb gurulsz és megállsz ott: az már nem parkolóövezet. Csak hát nehezen járó beteg esetén ezt is inkább kihagynád.

Imádom ezt a kerületet, mondtam már?

Súly log.

For the record, vagy a világ mérlegei gyászoltak be, vagy tényleg stabilan hozom a 90 kilót. (Lehet, hogy nem vagyok mérlegképes? Bizonyos szempontból tényleg nem vagyok az.) Ez sok, de nem akadályozott meg abban, hogy ma ne csillapítsam gyomrom kongó ürességét. Nota bene, a gyomrom egy feneketlen katlan, ergo kurvasokat kellett ennem. (Adjunk össze egy doboz vaníliás karikát egy sültkolbi-menüvel. És ez még csak a nass kategória!)

Most gulyásvacsi, ha odaérek még polgári időben. Jövő héttől pedig újraindul a gyurmaklub önképzőművészeti (önszobrász-) szagkör. (Izzaccságszag, tudniillik.)