Hahó, a tenger.

Back from Horvátska.

  1. A telefonom begyászolt (Nokia 6320, vagy 6230, vagy mi, finn csoda), időnként csak úgy kikapcsol, ilyenkor 33%-os eséllyel lehet újra bekapcsolni, cserébe van, hogy elfelejti, hogy ő tud JPEG-et megjenelíteni, és „unsupported file format”-tal veri ki a szemem. Újraindulás után teljesen visszaáll defaultba minden beállítás, de legalább a kontaktjaim megmaradtak eddig.
  2. A horvát tenger gyönyörű. Mivel kurvamaleg van és sós a víz, továbbra is egy Alpok-beli sízésre szavaznék, ha választani kéne. Téli ember vagyok, ez van. (Azért laknék az Adrián is időnként.)
  3. Update 1: Horvátországban vezetni szar. Hiába a sok és jó autópálya meg autóút, ha ott egy nép, aki egyszerűen nem tudja használni. Kétféle vezető van: a hülye, aki folyton a belső sávban autózik, még ha 110-zel megy is, és ha előz, akkor 112-vel előzi a 111-gyel haladót (utána persze visszalassít 109-re, hisz végre elmúlt a stresszes helyzet), meg a még hülyébb, aki beláthatatlan kanyarban elkezd előzni mint az állat, aztán gyakorlatilag letol, mert persze jönnek szembe. Szóval a horvát alapvetően nem egy finn raliversenyző, dobnám mindegyiket PÁV-ra.
  4. Update 2: Képek innentől visszafele.

Legyorsultam.

Eldöntöttem, hogy jegyzettömböt fogok rendszeresíteni az autóba – mindig ott jönnek rám a jó ötletek.

Other than that, Müller Péter Sziámival egy piros lámpánál álltunk.

Ez történt ma. Szánalmas.