A hét eseménye egyébként, hogy megint önállósította magát az egyik testrészem, most a jobb hüvelykujjam. Nem tudtam pontosan, hogy mi okozza, talán a vitaminhiány, de hát nálam az nincs. (Sok minden vagyok, vitaminhiányos nem.)

sfrank: Okozhatja a stresszes, túlhajszolt életmód is, a kevés pihenés.
lip: Szevasz, rángatózó hüvelykujj.

Tegnap pedig, bár kicsit se akartam kimozdulni, csak az lett a vége, ennek az oka pedig a MySQL-ben keresendő, ami bármilyen nyugalmat képes összebaszni. Úgyhogy először kamaszbuli a Szimplában, aztán sulibuli-jellegű ücsörgős kólázós a Fészekben, hogy az mekkora egy szar senkiföldje lett. (Rötyin celebspottingoltam Orbán Józsit. Viszont.)

És most naptárkodjunk kicsit.

Ha én viszkizek, akkor ott viszkizve van.

Tényleg, Andi mindig azt mondta (mindig, hah), hogy „csecse”, és azt értette alatta, hogy „zsír”. Mármint azt, amit én értek azalatt, hogy „zsír”. Mondja valaki, hogy a Budapesti dialektus nem szép… (Nem az.)
Erre most mit látok a keresőstringek közt? „Csecse.” Tyű.