Csak hogy ne mindig negatívkodjunk: amennyire kivert a víz anno a Szélsőközép nevű csökevénytől, annyira jó élmény mostanában Radio Cafét, közelebbről a Bolhacirkuszt hallgatni koraeste.
Hegyi Zsolt és Hajós András simán órát adhatna arról (nem tudom, adnak-e; a Szélsőközepesek viszont igen, bár ne tennék), hogy hogyan kell jó értelemben alázatos (már ti. a hallgatók és az interjúalanyok felé) és jól előkészített politikai-közéleti műsort csináni. Ez a műsor nekem az a kategória, ami miatt kikapcsolt motorú autóban ülök a mélygarázsban, mert nincs kedvem kikapcsolni/otthagyni.
Így most úgy fest, hogy reggel hallgatok egy kis Milliók reggelire-t (avagy „hallgatok egy kis Milliókat reggelire”), este pedig ha tehetem, leülök a Bolhacirkusz mellé. Nem tudom, máskor miről és milyen műsor van a Cafén (bár biztos jó pl. a szombati éjszakai zenei páróra, meg a Jazz Café — így a spotok alapján), de ez a két műsor nekem egyedül elviszi a hátán az egészet.
(Igen, fel kéne töltenem az MPIO-t, abban van rádió is.)