Kényszeres kommentelés

Miért van az, hogy emberek gondolkodás nélkül hajlamosak egy -főként kisgyerekkel fűszerezett – szituációt kommentelni? Aztán persze jön a csönd és kínos hallgatás ha éppen sikerült mellényúlni a hozzászólással. Pedig hallgatás, bölcsesség, ilyesmik.
Mert ha adott egy férfi egy nő és egy kisgyerek az csak apa-anya-gyerekük felállás lehet, semmi más. Aztán ha mégse akkor jól bele lehet dörgölni az illető orrát a bakiba vagy lehet helyeslően bólogatni vérmérsétlet szerint. Aztán van ahol magyarázkodni se kell:
Adélon barna kapucnis felső és barna nadrág. (Másra nem tudok gondolni ami kiválthatta ezt a klasszik mellétrafálást)
– Jajdearanyoskisfiú, hogy hívják?
– Adél.
– …..

Persze van az az eset is, ami semmilyen ép ésszel felfogható indokkal nem magyarázható. Védő néninél Adél teljes lányos meztelenségében kiterítve, mellette gyerekét öltöztető anyuka a saját gyerekének mondja:
– Látod milyen aranyos kisfiú?
Könyörgöm, hol, mi, kicsoda? Vagy tényleg fiúnk van csak én tudom rosszul?

“Kényszeres kommentelés” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Hamarosan jön a szoknya, megnő a haja, s olyan csajszis lesz, hogy visszasírod még ezeket a kommenteket. :-)

  2. Ja, nem a lány-fiú összetévesztés zavar ám, hanem a szófosás, hogyaszongya, “mennyire hasonlít ez a gyerek az apjára” (áll mellette egy férfi, ennyi kb. a megnyilvánulás alapja, aki lehetne akár szénfekete is). Emberek nem gondolkodnak.

  3. Engem a “jajj, de hideg van, miert nem oltoztetik fel a gyereket jobban” es a “jajj, de meleg van, miert van a gyereken ennyi ruha” beszolasok zavartak a legjobban, azt hiszem, egyszer talan orditozasig fajult egy ilyen jotanacs az utcan a reszemrol.

  4. Én a kendővel vagy széles mosolyt vagy “kap ez a gyerek rendesen levegőt?” kapok. Előbbit jobban kedvelem.

  5. Jellemzően nem szokásom idegen gyerekek szüleit vegzálni, de a játszótéren azért csak-csak beszédbe elegyedik az ember, amikor a gyerkőceink ugyanarra a gesztenyére vadásznak.
    Hát egyik másik gyerekről tényleg nem lehet tudni tutira a nemét. Ilyenkor trükkösen beelőz a “De aranyos! Hogy hívják?” kérdés. Ez csak akkor szopó, ha olyan extrém neve van a kölöknek, amiből nem derül ki, h melyik tábort erősíti.

  6. masfel percig butan neztem a postot, aztan rajottem hogy itt most IRL commentelesrol van szo. jol van na, hat elmeroggyant vagyok. :)

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.

Loading Facebook Comments ...