Miért lőjük le az atomenergiát?

Értem én, hogy Fukusima miatt most (a névvel ellentétben) elég göröngyös lett az atomenergia sorsa, azt viszont növekvő wtf arckifejezéssel nézem, hogy “nyugati” országok nagyjából kihúzták a dugót az atomenergia-programjaikból. Nálam az értetlenséget Németország okozta, akik 2022-re az összes atomerőművüket leállítják, de a Slashdoton (a tájékozódó geek kezdőlapja) keresve aztán hamar kiderül, hogy Olaszország is ugyanezt tervezi, sőt, az USA-ban is felmerült már a kérdés. (Megj.: azért a Slashdot cikkeket linkelem és nem a valódi cikkeket, mert érdemes a Slashdot válogatott olvasótáborának válogatott kommentjeit elolvasni — tényleg.)

Németország jelenleg áramszükségletének 22%-át biztosítja 17 reaktornyi atomenergiából. És hogy ezt mivel fogják pótolni?

These include building new coal and gas power plants, although Berlin is sticking to its target of cutting greenhouse gas emissions by 40 percent by 2020 from 1990 levels, and by 80-95 percent by 2050.

Riiight. Szóval most, for the time being, lelövik a “tiszta” energiaforrásokat (tiszta: CO2 szempontból, ami jelenleg nagyjából az emberiség elsődleges szempontja kéne legyen), és, for the time being, kipótolják szén- és gázalapú erőművekkel, amik hogy úgy mondjam nem a CO2 emissziós adataikkal szoktak csajozni menni. Mindemellett persze a német politikusok továbbra is kiállnak a 10 és 40 éves távlati tervek mellett — persze nekik könnyű, az, ott, akkor már egy másik kormány problémája lesz.

Szóval nem értem.

A másik érték, ami erőműkérdésben még releváns lehet egyébként, az az “emberélet / kWh”. És ebben is magasan vezet a nukleáris energia, Csernobil, Fukusima, és ama harmadik híres atombaleset ellenére. Kétségtelen, hogy politikailag sokkal szarabbul néz ki egy nukleáris baleset, mint a hosszú évek során fellépő betegségek, stb.: elvégre az atom titokzatos dolog, hát hiszen Hirosimára is azt dobták, és ez az erőmű itt a szomszédban bármelyik pillanatban pont ugyanúgy felrobbanhat! Azonnal le kell állítani mindet.

Nem akarok én itt ilyen pro-nukleár, con-antiatom postot csinálni: bár azt hiszem egyértelművé tettem a véleményemet, az alapvető problémám az, hogy sehol nem láttam leírva, hogy pontosan milyen forrásokból tervezik pótolni a kieső atomenergiát. Sőt, továbbmegyek: milyen erőforrásokból tervezi az emberiség radikálisan csökkenteni a CO2-kibocsátást, ha nem atomenergiából? Mert a napelem egy vicc. A szélenergia, hasonlók nagyságrendjüket tekintve szintén vicc kategória. Akkor miből lesz az áram? Vagy, more importantly, ha nem lesz áram, hogy fog a Greenpeace internetezni?

Pont a napokban közölt a Wired egy interjút Bill Gates-szel, akiről talán elismerjük, hogy nem kispályás filantróp. (De ha nem tudod miért írom ezt, olvasd el a Wikipedia idevágó cikkét.)

Az interjú egy followup interjú Bill Gates 2010 februári TED beszédéhez, amit egyébként szintén érdemes megnézni a cikk elolvasása előtt. És Gates akkor is, most is az atomenergia fontosságát emeli ki, meglehetősen hatásos érvekkel, körbejárva a jelenleg ismert alternatívákat, és pl. olyan kapcsolódó területeket, mint az energiatárolás (napenergiánál meglehetősen fontos), vagy a globális élelmiszer-kapacitás (ami pedig bioüzemanyagoknál jön szóba) — és persze mindenek felett a CO2. Lényegében azt állítja, hogy a jelenlegi “megújulók” inkább gazdag gyerekek játékai, mint bármi más, cserébe a fejlett világ sokkal többet fordít az energiatermelés infrastruktúrájára, mint kutatás-fejlesztésre, ez pedig nagyon veszélyes. Az interjúból ide most csak pár mondatot emelnék ki:

 For example, despite often-heard claims to the contrary, ethanol has nothing to do with reducing CO2; it’s just a form of farm subsidy. If you’re using first-class land for biofuels, then you’re competing with the growing of food. And so you’re actually spiking food prices by moving energy production into agriculture. For rich people, this is OK. For poor people, this is a real problem, because their food budget is an extremely high percentage of their income. As we’re pushing these things, poor people are driven from having adequate food to not having adequate food.

If you can start with cellulose as your feedstock, then the economics start to work. But the amount of landmass that you have to use if you actually want to start substituting biofuel for oil is pretty unbelievable. You can process your garbage, corn stalks, cut up some wood … But that’s just a rounding error, it doesn’t add up to much and it won’t measurably impact US oil importation.

I think people deeply underestimate what a huge problem this day-night issue is if you’re trying to design an energy system involving solar technology that’s more than just a hobby. You know, the sun shines during the day, and people turn their air conditioners on during the day, so you can catch some of that peaking load, particularly if you get enough subsidies. It’s cute, you know, it’s nice. But the economics are so, so far from making sense.

Röviden ennyi. Itt is melegen ajánlott a kommentek böngészése.

És végezetül még egy dolog, az összeesküvés-elméletek kedvelőinek tőlem: mi van, ha az egész európai antiatom lobbi a közel-kelet diverzáns tevékenysége? És itt most nem a legtriviálisabbra, az olajlobbira gondolok, hanem — paradox módon — a közel-keleti atomlobbira.

Ha fügyeljük a híreket (nem a magyar híreket, hanem a híreket), feltűnhet ez a pár cikk:

Franciaország Líbiának segít civil atomprogramot létrehozniTöbb ellenséges arab ország közt Egyiptom vállaltan civil (áramtermelési) céllal épít atomerőműveket, ugyanígy az Egyesült Arab Emirátusok. A Reuters is hasonlót cikkez.

Látjuk, mi történik, ugye?

  1. Az arab országok (Szíria, Líbia, Irán, Egyiptom, Jordána, Egyesült Arab Emirátusok) civil atomprogramokat futtatnak, kifejezetten áramtermelési célzattal.
  2. A Franciák nem hülyék, és míg mindenki parázik az atomenergiától, szépen végigturnézzák a fizetőkpes keresletet — sejthető, mekkora bizniszek köttetnek itt.
  3. Mint látjuk, az arab országok sem hülyék, tudják, hogy egyszer vége lesz az olajkorszaknak. Viszont ahogy jelenleg a dolgok állnak, addigra Európában nem lesz atomerőmű, de tiszta alternatíva sem nagyon. Lesz viszont nemzetközi szintű elektromos gerinchálózat (a jelenlegi európain felül), és lesz egy arab világ, aki szívesen exportál majd Európába áramot.
A világ nem fog végső soron nagyot változni: most is az araboktól függünk energiaügyekben, 50 év múlva is tőlük fogunk.
Konklúzió nincs, de ismét felteszem a kérdést, mert nálam ez továbbra is nyitott:
Miből fogjuk (mi, Európa) kipótolni a napi politikából, félelemből bezárt atomerőművek jelentette kiesést?
Megfejtéseket várom a kommentek közé.

“Miért lőjük le az atomenergiát?” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Amit itt hozzáteszek, mint alapelv: annak a villamos teljesítménynek, amit egy időpillanatban fel akarunk használni, munkára akarunk fogni, ugyanabban az időpillanatban valahol rendelkezésre kell állnia. (Mert a váltakozóáramú villamos energia közvetlen tárolása még nincs kitalálva.) Lehetőleg nem túl távol (100-500-1000km-en belül), mert a szállítása, ha csak 3 szál “drótról” is van szó, veszteséggel jár, illetve költséges.
    Elég nehéz lenne elérni, hogy télen, az esti csúcsidőszakban a napenergiát hasznosítsuk. A szélnek sem biztos, hogy pont ezekben a csúcsidőkben méltóztatik fújni…

    A politikusoknak semmi se drága. Nyugodtan fecseghetnek bármit az atomerőművek leállításáról, mert a nép az istenadta (hülye) majd úgyis kifizeti a távoli arab áramért a jelenlegi ár 6-10-100-szorosát, Miként most a kőolajszármazékok esetében is tesszük…

  2. “Lehetőleg nem túl távol (100-500-1000km-en belül)”

    Ez lehet az “arab atomenergia”-elmélet gyenge pontja. Milyen messze is vannak ezek az országok? Olaszországhoz Líbia vagy Görögországhoz Egyiptom még csak-csak, de pl. Németországhoz bármelyik? Akkor már inkább a franciák, közel is vannak meg az atomtól se félnek.

    Sokkal kézenfekvőbb, hogy az orosz gázlobbi tolja az antiatom-kampányt.
    Mert gázuk az van rengeteg, messzire szállítani se okoz gondot, nagy pénz van benne, és főleg: jól időzített csaptekergetéssel politikai célokra is használható.

    Plusz, te mit tennél, ha a fejőstehén üzletfeleid extra ellátókapacitások építésével és verseny gerjesztésével próbálnák lenyomni az áraidat? Megpróbálnád esetleg rávenni őket, hogy hirtelen növeljék akkorára a felhasználást, hogy mire a konkurencia extra kapacitása belép, addigra a tied + az együtt is kevés legyen?

  3. Heló.

    Nagyom jó a szerzőnek a meglátása. Csak egy apró dologról nemtud. Ami itt most véleményem szerint kulcsfontosságú. És az az ITER. Aki nemtudná ez a franciaországi termonukleáris reaktor.

    2008 őszén kezdődtek meg az építési munkálatok; az első plazmaműveletet 2016-ra várják. A projekt teljes élettartama előreláthatólag 30 év lesz, költségvetése körülbelül 10 milliárd dollár.

    Annak lehetőségét, hogy az ITER mindjárt kereskedelmileg is hasznosítható energiát termeljen, elvetették. A jelenlegi elképzelések szerint 2050 körül várható az első ipari fúziós erőmű, a DEMO elindulása, és az ezt követő körülbelül 30 évben a fúziós energiatermelés széles körű elterjedése.

    Nyilván ha olyan súlyos válság lenne mint amit egyesek előrelátnak akkor majd igenis felhasználják kereskedelmi energiatermeléshez.

    A másik hogy ez nem veszélyes. És sokkal több energia. Nincs sugárzó anyag nincs co2 csak hélium van az a végtermék. ÉS csak víz kell hozzá amiból hidrogént állítanak elő. Enyni. Olcsó és sok energia.

    Fontos még megemlíteni hogy ez nem álom. Amenyiben súlyos válság következik be bevethető az USA által alkalmazott termonukleáris erőmű is, ami mellesleg már működik.

    A szélenergia/nap pedig nem lehet elsődleges energia forrás, mint ahogy a szerző is írta. Mert igen mi van akkor ha nincs szél? Hát akkor az van hogy a másik országban meg pont fúj. És amíg náluk nem fúj addig nálunk igen. NA meg ha ott sem akkor készenlétben állnak a “co2 es erőművek”. És bizony ez is előrelépés lenne mert nappal a szél meg a nap termelne energiát és CSAK ESTE széltelen időben kellene beindítani a széntüzeléső erőműveket.

    Van megoldás. Csak lassan haladnak. Túl lassan.

  4. Sajnálatos módon igazad van. Hihetetlen ez a cirkusz. Persze értem én, várható is volt, hogy egy fukushimai baleset után tüzetesebben megvizsgálják a törésvonalak/tengerek/óceánok közelébe épült erőműveket, de hogy a világ minden pontján ekkora pánik fog kitörni, az érthetetlen. Egyébként tegye fel a kezét, aki már hallott halálos áldozatról, melyet a fukusimai erőmű okozott, aztán mondja meg, hogy az mennyi volt. Arról, hogy dohányzásban, koszos városi levegőben, kereskedelmi lobbi által agyon ,,Exxx-vitaminozott” élelmiszerektől hányan betegszenek meg pl. keringési betegségekben, nem szokott szólni a fáma, csak néha rácsodálkozunk, esetleg a kormányok dörzsölik a tenyerüket a különadó források reményében.

    A fúziós reaktorok mítosza egyébként sajnos problémákkal küzd. Egyrészt, annyira mégsem tiszta, mint ahogy mondják, bár ,,konkrét” szennyező anyag mellékterméke nincs, de a stabilitáshoz szükséges hűtéshez pl. elég szép és mérgező vegyületek felhasználása/elvezetése szükségeltetik (jelen módszerek szerint legalábbis), és sugárzás bizony ott is van, nem is akármilyen. Elhasználódott fűtőelemek nincsenek, ennyivel jobb, de sokkal bonyolultabb a technológia, nehezebben kontrollálható, és [email protected] mágneses teret kell a működéshez fenntartani. Beindítani is baromi nehéz, és baromi energia igényes, nem lehet évente leállni szervizelni, mint pl. Paks esetében. Persze ezeket a gondokat majd megoldják, egyszer, de amíg ilyen erős az olajlobbi, addig pénz nem lesz rá.

    Napcellákra azt mondta egy témában jártas – akkor még doktorandusz – kolléga, hogy a nagyüzemi gyártás – a fejlődési trendek szerint – kb. 2015-20-tól térülhet meg, olyan helyeken, ahol ez specifikusan alkalmazható (sivatag, farmok, tanyák). A globális energiaéhség számára ez sajnos nem lesz megoldás, erőműtelepeket nem lehet napcellákra bízni, maximum háztartásonként kihelyezve tudnának valamekkora szerepet átvállalni ezek az eszközök.

    Különben két hete Támop konferencián azt mondták a meteorológus kollégák, hogy kb. 15-20 évre a globális klímaváltozás már eldőlt (maximum a melegedés mértéke módosulhat), drasztikus CO2 csökkentéssel esetleg ezután jelentkezhetnének eredmények, de a szimulációs előrejelzések ebben már megoszlanak. Szóval jelenleg ássuk el a jövőt. Csodálatos.

  5. Helló !
    Kedves storm_ !
    Idézek tőled
    “És bizony ez is előrelépés lenne mert nappal a szél meg a nap termelne energiát és CSAK ESTE széltelen időben kellene beindítani a széntüzeléső erőműveket” (Nem bántó szándékkal írom a többit)
    Bocsánat, de ez komojtalan kijelentés. Ha tüzet raksz egy kondér alá melyben víz van, egyszerre forr a víz? Nem. Tehát minden termikus erőművet csak folyamatos hosszú idejű működtetéssel lehet gazdaságosan üzemeltetni, ill vele “hatékonyan” energiát előállítani. Így sem hasznosul a betáplált energia csak 30 – 40 szaázaléka. Az ötlet jó csak a rugalmasság hiányzik a rendszerből. Úgy hogy míg nem érkezik valami csodás új rugalmas megoldás, marad a takarékosság és az energiahatékony eszközök használata. De itt is mint sok más helyen a szabadalmak korlátozzák a fejlődést. Mindenki félti amit feltalált, megalkotott. Nincs valódi verseny. Persze egy jól működő rendszer fejlesztése baromi sokba kerül.

  6. Németország például ezzel pontosan azt éri el, hogy az egyik nulla emissziós (=ződ) energiaforrást kiváltja a másikkal, meg a francia atomból importált árammal. Ahelyett, hogy a szén/gázerőművek (=nemződ) egy részét váltanák ki vele, valami fejlődést felmutatva. Csodálatos terv, köszönjük meg a kedves antiatom sötétzöldekenek…

  7. Mennyire eltaláltad a lényeget huh. Konkluzió hogy megint szopni fogunk :D

  8. “Különben két hete Támop konferencián azt mondták a meteorológus kollégák, hogy kb. 15-20 évre a globális klímaváltozás már eldőlt (maximum a melegedés mértéke módosulhat), drasztikus CO2 csökkentéssel esetleg ezután jelentkezhetnének eredmények, de a szimulációs előrejelzések ebben már megoszlanak. Szóval jelenleg ássuk el a jövőt. Csodálatos.”

    Ez így van.

    @hgabor333: kösz. De akkor is ott van még a fúziós erőmű ami ha nem is környezetbarátabb. de több energiát termel.

    Mindenesetre arra kiváncsi lennék hogy szerinted hogyan kellene megoldani az elektromos áram igényünket. Atommal? Mellesleg én sem mondom hogy jó döntés leállítani az atomhasadásos erőműveket, de azért az biztos hogy energia nélkül nem maradunk, lesz magoldás de hogy mi, fúzió, marad az atom, vagy mi?

    Amúgy szerintem a széntüzelés sem mostanában fog leállni.

    ” Egyrészt, annyira mégsem tiszta, mint ahogy mondják…”

    Ennyire nem értek hozzá.. De az amerikai is ilyen? Az más elven működik (valami lézeres)

    És még egy érdekes elméletet felvetnék:

    Egyesek szerint maga a globális felmelegedeés nem létezik. Eddig is hol lehült hol felmelegeddett a föld hőmérdéklete, és ez egy olyan folyamat amit nem befolyásol az ember.

    Nekem ez kicsit hihetetlen, de kíváncsi vagyok hogy mi a véleményetek.

  9. @storm_ azt, hogy globális felmelegedés létezik, nagyjából egyhangúan elfogadja ma már a tudományos társadalom. (legalábbis az én olvasmányaim szerint.)
    valóban voltak szkeptikusok, de mára elfogadott lett a tény. még ha nem is lenne az, a CO2-kibocsátás egyértelműen rossz, és tenni kell ellene. szóval azt javaslom (kérem?), hogy ne menjünk el abba az irányba – az alapkérdés nem a globális felmelegedés, hanem hogy miért állítják le az atomerőműveket és mivel pótolják. (köszi.)

  10. idézet az egik kommentből:


    A fúzió gyakorlati megvalósításának — pontosabban a kísérleteknek — két útja van. Az egyik a hígplazmás eljárás, amely egy igen erős mágneses térrel körbevett, ma már tórusz alakú térben próbálja tartani a plazmát annyi ideig, hogy a fúzió során több energia szabaduljon fel mint amennyi a felfűtés egyszeri és a hőmérsékleti sugárzás folyamatosan jelentkező vesztesége. (ez persze rettenetesen leegyszerűsített modell)

    Ez a hígplazmás út kezdetben igen jó ötletnek tűnt, ám az a fránya plazma rettentő okosan képes a mágneses térből kimászni, emiatt — és néhány más nehézség miatt is — máig sincs effektíve plussz energiát termelő reaktorunk.

    A jelenlegi fúziós kisérletekben a deutérium-tricium gázkeverék sűrűsége igen kicsi, a kisülés megindulása előtt kisebb mint az a vákum, amit pl. egy rotációs légszivattyú képes szívni. A kisülés és külső a mágneses tér aztán ezt összébb préseli az emelkedő hőmérsékleten — tudomásom szerint — akár száz bar nagyságrendig is felmehet a nyomás. Persze a gazdaságos fúziós tartomány nem feltétlenül ez, csakhát végig kell mérni..

    Adódik az ötlet: ha a plazma ilyen nehezen tartható össze hosszabb ideig, akkor próbáljuk meg csak rövid ideig begyújtani, amíg a saját tehetetlensége összetartja. Első hallásra nem tűnne jó ötletnek, de amikor felmerült, akkor már előttünk volt a TAPASZTALAT: a módszer nagyobb méretben “kiválóan” működik. Ez a hidrogénbomba.

    Kicsiben nyilván nem atombombát kell használni a begyújtásra. Keresni kell valamilyen nagy — időben és térben egyaránt — energiasűrűséget biztosító módszert. A mai technikai rendszerünkben a lézer tűnt erre a legalkalmasabbnak.
    A lézer előnye, hogy jól kidolgozott (optikai) eljárásokkal kezelhető, időben igen rövid, és ma már meglehetősen nagy energiát leadni képes.
    Az ilyen több millió megawattoktól nem kell hasraesni, ez a nagy teljesítmény azért jön ki, mert a villanás energiáját nagyon rövid időtartammal osztjuk.
    Például: ha 1000 Joule egy villanás energiája (ez ma már nem extrém) és ez a villanás 10^-9 másodperc (1 milliárdod másodperc) alatt zajlik le, akkor a teljesítmény 1 TW (Tera-Watt) vagyis 1000 GW. Ez kb. 200-szorosa Magyarország teljes erőművi teljesítményének, csakhát az ilyen összehasonlítás erősen bulvárszagú.

    Az eljárás a következőképpen történik:
    Légüres (majdnem) térbe bepottyintanak egy parányi, szilárd halmazállapotú (fagyasztott) deutérium-tricium gömböcskét, és amikor a kamrának egy megfelelő pontjára ér (ahová a lézernyalábok fókuszálva vannak) akkor jönnek a nyalábok.

    A lézernek van még egy speciális tulajdonsága: mivel nagyon párhuzamos, igen jól fókuszálható. A parányi gömbre fókuszált lézersugár pedig elkezdi hevíteni a gömböcske külső rétegét. Ahogy a nagyítóval égettük a papírt a napon gyerekkorunkban. (Meg a körmünket is kipróbáltuk, igen kínos:-))
    A hirtelen nagyon felmelegedett anyag hatalmas erővel (nyomással) tágulni kezd. Egy gömbhéj alakú anyag, amely a nyomást kifelé és befelé (a gömb középpontja felé) egyformán kifejti. Kifelé akadálytalanul képes tágulni, befelé nyilván nem, mert ott van a fagyasztott gömböcske többi része. Egyet nyom rajta befelé, minden irányból, mint egy körbe-kalapácsütés.
    A lerobbanó külső réteg alatt ott a következő réteg, a lézersugár már ezt melegíti. Majd az utána következőt, folyamatosan párolog le a külső réteg, közben a kicsi gömb középpontjánam a nyomás és a hőmérséklet emelkedik.

    Ez az emelkedés hétköznapi szemmel nézve igen nagy. A fagyasztott hidrogén gömböcske sűrűsége elérheti a víz sűrűségének a százszorosát is. Az impulzus időtartama nagyságrendileg 1 milliárdod másodperc, de fontos az IMPULZUS ALAKJA is. (a teljesítmény időbeli lefutása nem négyszögimpulzus formájú, inkább egy asszimmetrikus haranggörbére hasonlít amennyire én értesültem.)

    Az eljárás nehézségei akkor kezdődnek, amikor a pici gömböcske már eléggé sűrű és forró. Ekkor ugyanis a lézer már egyre csökkenő hatásfokkal fogja fűteni a plazmát, egyre inkább visszaverődik a gömböcskéről. A fény-nyomás persze ekkor is működik, és az erősen koncentrált lézerfény nyomása jóval meghaladhatja a hétköznapokban megszokott értékeket, de ez akkor is hatásfok csökkenés.

    Van még pár probléma. Pl. igen rövid idő áll rendelkezésre a fúzióra. A fúziós reakció nem minden egyes ütközéskor megy végbe, hanem csak viszonylag ritkán, sok ütközés közül, bizonyos valószínűséggel. Emiatt igen nagy hőmérséklet és sűrűség kell, lényegesen nagyobb, mint a híg plazmás eljárásban.

    A parányi, fagyasztott hidrogén gömböt azért vonják be valami nagyobb atomsúlyú és sűrűségű szilárd anyaggal, hogy a felfűtéskor kialakuló lökéshullám jobban koncentrálódjon a hidrogén gömbön. (A lökéshullám bizonyos helyzetekben produkál effektusokat, pl. képzeld el, amint a tengerben terjedő lökéshullám a partra ér)
    Ekkor nem a lézer közvetlenül fűti fel a hidrogén gömböt, hanem a felerősödő lökéshullám. (Iongáz fűtés is.) Cserébe visszont jóval nagyobb tömeget kell felmelegíteni, ami nagyobb lézert igényel (energiamérleget rontja).

    Lényeges még: jelenleg kisérletek folynak. A jelenségek lefolyását a kezdeti feltételek változtatásával végigmérik. Ebben a stádiumban fontosabbak ezek a mérések, mint a pozitív energiamérleg, ezért nem probléma a hidrogén gömböcskét körülvevő nagyobb tönegű idegen anyag jelenléte.
    Később, amikor tényleg energiát fog termelni a gép, akkor nem lesz borsónyi rézgolyó a néhány mikrogrammos hidrogén körül.

    Sok még a megoldatlan probléma: a tricium GAZDASÁGOS előállítása, a keletkezett energia kihozatala, később elképzelhető hogy nem triciumot fognak használni, akkor viszont nagyobb sűrűség és hőmérséklet kell, esetleg nagyobb méret is. “

  11. Na igen, kedves ultra-zold barataim mindig kicsiben gondolkodnak. Nyilvan, ha van egy reaktor baleset az nem jo. Baromira nem … Ahogy a hulladek sem, amit teremel. Ugyanakkor azt latni kene, hogyha nagyban nezzuk a dolgot, az atomenergia meg mindig kevesebb kornyezeti kart okoz (a reaktorbalesetekkel egyutt, Csernobilt is ideertve akar), mint gazzal, stb megtermelni az energiat. Nyilvan, egy adott kis teruletre levetitive, ha epp ott van egy atomenergia felhasznalasaval kapcsolatos katasztrofa, akkor a merleg megfordul, de ha nagyban nezzuk, mas a helyzet. Es azt is hozza kell tenni, hogy pl Csernobil eseten sem maga a technika volt a gond, hanem az emberi tenyezo pl. A Japanokkal kapcsaoltoas tragedia is – allitolag – azert tortenhetett, mert “nem szamitottak ilyen eros rengesre” – azaz voltakeppen megint emberi tenyezorol beszelunk. Nyilvan veszelyes uzem, jol meg kell gondolni. De azt is latni kell, hogy energiara szukseg van, ha kigolyozzuk az atomenergiat, mival akarjak azt megtermelni? Szep dolog a megujjulo energiaforras, de eros a gyanum, hogy ezt kvazi lehetetlen lenne meglepni most hirtelen, annak technikai/anyagi/stb koltsegei miatt (es persze, egyes kornyezetvedok mar aggodnak pl a szeleromuvek karos hatasai miatt …. akkor tenyleg: mi marad? Nem hiszem el, hogy ezek a kornyzetvedok hazamennek, es otthon nincs is bekotve az aram, allitom, hogy ok is hasznalnak igy-ugy elektromos energiat, szoval kisse alszent ez a gondolkodas). Hosszu tavon persze nem rossz, ha biztonsagosabb+kornyezetkimelobb+stb technikakat hasznalnank. Ha eppen van olyan, es elerheto alternativa (hasonlo koltseg, stb).

  12. #kelemeng – ugye, azért azt a 100-500-1000 km-t tengeren nem lehet elképzelni (egyelőre), de tenger alatt sem. Ki tudja, hogy hol a világ leghosszabb szabadvezetéki átfeszítése? :)

    #storm – belátható, ha a nap/szélenergia felhasználó eszközök mögött hagyományos erőműveket kell fenntartani, akkor az az előbbiek által így is az atomenergiával előállítottnál hatszor (!) drágább villamosenergia árát tovább növeli.
    Nézzetek utána, mennyibe kerül 1 MW teljesítményű szélerőmű egység felépítése tisztán (állami támogatás nélkül)!
    A nap/szélerőművek a gazdag országok jövőre orientált luxusjátéka.

  13. Huh, ez hosszú lett.

    A német döntés nem környezetvédelmi alapú, hanem politikai. Nyilvánvalóan kisebb a környezeti terhelése a modern fissziós erőműveknek, mint bármi másnak – megújulókat is beleértve. Nem is beszélve a halálozások/termelt energia hányadosról.

    Persze az erőműveket 2020-ra állítják le és addig még sok minden történhet. Az is lehet, hogy mégsem állítják le, vagy öt év múlva megváltozik a politikai széljárás és újabb reaktorok jöhetnek.

    A dolog most arról szól, hogy a németek nagyon ráálltak a megújuló (zöldnek mondott) erőművekre. Ez pedig nem fér meg az atom mellett, mert az atomerőművek akkor üzemelnek gazdaságosan, ha folyton 100%-os kakaóval mennek. Ha visszaterhelik, akkor viszont a fixköltség mellett a fel nem használt üzemanyag ára elhanyagolható – tehát gazdaságtalan bolt. A gyorsindítású gázturbináknál – amely ugye szintén hagyományosan német technológia – ez nem így van. Tehát a szabályozhatatlan szélparkod mellé nem rakhatsz atomerőművet, ha már nagyon sok szélgenerátorod van. A tározós vízerőmű egy jó áthidaló megoldás, de tovább drágítja az amúgy sem olcsó “zöld” áramot.

    A franciák jól csinálták, a II. vh után nekik ugye nem volt tabu az atomenergia, úgyhogy egyrészről saját atomtechnológiát fejlesztettek, amit jó pénzért adnak a többi országnak, másrészt pedig építettek egy csomó atomerőművet – Franciaországban szinte csak atom és vízenergia van, némi divatból épített szélfarm mellett. Ez ugye mind nagyon tiszta és olcsó energia és jó pénzért eladható a szomszédoknak, pl. Németországnak…

    A vízenergia jó dolog, mert nagy teljesítménysűrűségű, megbízható, olcsó, viszont üzemszerűen is – az építés leginkább – nagyobb környezeti terhelést jelent, mint egy meghibásodott atomerőmű, pl. Fukushima.

    A fukushimai baleset rendkívül súlyos, de a “zöldek” állításával ellentétben, mely szerint “most bebizonyosodott, hogy a nyugati atomerőművek is ugyanolyan veszélyesek, mint a csernobili volt” épp az látszik, hogy a tervezett limiteket minden szempontból meghaladó földrengés és cunami sem okozott világméretű katasztrófát, de még csak fél japán sem lett/lesz lakhatatlan, a zöldek állításával ellentétben. Az üzemanyag nem jutott ki a környezetbe számottevő mennyiségben, csupán nyomokban kimutatható. A balesetnek nem lesznek hosszú távú következményei. Japánban. Nálunk lesznek, mert az emberek csak megint jobban félni kezdtek az atomenergiától.

    És akkor ott van a kérdés, hogy mekkora a CO2 tényleges szerepe a globális felmelegedésben és mekkora a “zöld” lobbi által hozzáadott érték. Ettől függetlenül persze a fosszilis szennyező, drága, veszélyes és nem fenntartható. A fissziós sem fenntartható, de ~8000 évre elegendő a jelenlegi üzemanyag. Az “atomhulladék” pedig üzemanyag a jövő erőműveinek – a technológia már létezik, csak drágább, mint az U235 reaktorok, így amíg urán van, nem építenek ilyeneket.

    Szóval bonyolult a helyzet. Nem mernék semmiben fogadni, hogy mi várható majd a jövőben.

    Itt olvasható egy jó kis írás még a témában: http://cypher.blog.hu/2011/06/06/a_fukushimai_katasztrofa_elso_aldozatai

    Üdv,
    P

  14. először is a németek egyszer (mikor a zöldek kormányra kerültek) már bejelentették, hogy kiszállnak az atomenergiából (“A miniszter biztos benne, hogy 2020-ra német földön egyetlen atomerőmű sem működik majd.” ‘Az atomkorszak vége’ Németországban 2003. november 14., Index, http://index.hu/tudomany/kornyezet/atom1114/ ) az, hogy most ezt másodszorra is bejelentették kissé csökkenti a dolog hitelességét.

    ami pedig a problémáról az eszembe jut: az autó szerepe a közlekedésben. jelenlegi ismereteink szerint nem lehet leváltani. legalábbis egy az egyben nem. viszont ez számomra inkább azt jelenti, hogy alapvetőbb változások kellenek.
    ugyanígy az energiatermelésben is.

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.

Loading Facebook Comments ...