 |
| Tell me about silhouettes. |
A reggeli első pár óra a legszarabb. Ezt kell átvészelni valahogy, utána, kb. 10-11 körülre már lassan beindul a nap, délre megjön a kedv is, kommunikálsz, aztán délutánra megint úgy érzed, hogy mindent kibírsz, és mész bele az éjszakába, mintha kötelező lenne, kinek kell alvás, ki bír aludni itt. Aztán következő reggel kezdődik megint minden: koffeinhegyek, „nyugis” kétóra, és zene a fejbe: Andain, Skunk Anansie, Telepopmusik, Lamb, és, igen, Tatu is: bármi, ami pörget.