Ez kimaradt, mert hát szombaton meglehetős rohanás volt már: sxc-blogilag azzal tudok kecsegtetni, hogy amint megjön az új RAID-kártya, még jobb lesz az egész. Azt hittem, gyorsabban fog menni, aztán megkérdeztem magamat: “te lipilee, te milyen nyelvet is beszélsz?”, “magyart”, válaszoltam magamnak. “És figyu már, a magyar az anyanyelved, igay?”, kérdeztem vissza gyanakvóan. “Ja”, válaszoltam nyelvi igényességgel. “És nem költöztél el a szülőföldedről eddig sose, ugye?”, kérdeztem, azzal a fölényes hozzáállással, amit csak az érez, akinek belesétáltak a csapdájába. “Nem hát”, mondtam, sejtve, hogy belesétáltam a csapdába. “Hát ez az, tudod mikor lesz neked egy héten belül RAID-kártyád Magyarországon, buzikám!”

Hát így. Magyarországon felejtsd el, hogy valamit időben megkapsz. Addig is átmeneti elánnal üzemelünk, és várjuk a Szilícium Messiást.