Rhap.

Hol is kezdjem.
Szerda este (addig emlékszem, azelőttre nem: azóta biztosan forog a mókuskerék) félig hazatekertem, de aztán (egy sikertelen biciklistáska-vásárlás és egy sikeres Millennáris-session után) logisztikai okokból 11 körül mégis vissza a Moszkvától a gyárba, bringa le, taxi haza. Csütörtök reggel taxi, 7-kor már autót vettem át Óbudán. Meló után gym, első irányított gyurmaklub session abszolválva, utána Ubinál Yoolee előbúcsú előbuli, ami többnyire zabálásban merült ki, nagyon helyesen. 11 körül Batához át (ő is elment), fotel és lomtalanítás kapcsolatok elményítése (nevezzük cipekedésnek), action plan felvázolása a 10 napra, amíg nincs itthon. Éjfél után valamivel irány a Balaton, 40 perc alatt 120 km, ezt csinálja utánam Mr. Highway (max respect amúgy, kudos for the guts and all, a cikkért is), utána jelen post még moblog-inkarnációként való szerkesztgetése fél háromig (telefonon, báz), majd elveszejtése egy másodperc alatt. Ébresztő reggel 5-kor (na jó, kicsit utána), irány a vízpart futva (take me to the beach), fotózni és szúnyogokat etetni big time, 6-kor irány a főváros vezetve, fél 8-ra Marci már suliban, 8-ra én már gyárban, 9-re túl a nap harmadik kávéján, este 5-re az ötödiken. Az este hasonlónak ígérkezik, city, bike, Giro d’Budapest: Szóda-Szimpla-Wins-stb., némi chillout nyilván némi maláta-származék részvételével, holnap reggel kimarad a gym, de nem marad ki a Római part, és nem marad ki Karlsruhe. Vasárnap Terry Fox Run bringával cégileg, utána Római part („pilisi bringaút” fedőnevű akció), este Borfesztivál, virágöntözés.
Megnyomtam-e kicsit az utóbbi napokat-e.