Úgy kifáradt a nyakam a tegnap esti motion sessiontől, hogy most szívesen vennék egy nyakmerevítőt, nem tudom tartani a fejem bazz.
Tornado meg elcsapott egy bringást, de bánja. (Szegény Andrew meg mehet ajtót cseréltetni, pedig szép volt az az Alfa.) Én személy szerint továbbra is óvatosan rakom, amióta elütöttek, ugyebár, meg amíg nem sikerül vennem egy bukót, meg első lámpát (mert annak meg ugye lába kélt). Persze ég és föld az akkori óvatos, meg a mostani óvatos, szóval ne nagyfatertempóban gondolkozz azért – az ember azért szép lassan visszatér a régi stílusához. Tegnap pl. béna voltam, és eltörtem a kengyelemet (newskool arcoknak klipsz), mert nekihaladtam egy padkának. Mégis, az outcome pozitív: egyrészt nem a lábfejem kapta az ütést, másrészt még mindig jobb ez, mint egy törés.