M7.

Ezt szeretem, így. M7, reggeli fények, ritka forgalom, rakod neki a kényelmes 160-at, magnóban 17-es szinten Beatman&Ludmilla, és akkor vált a track a lemezen és te megborzongsz és érzed, hogy ez így most nagyon jó, 45 percen át.

Feledteti a másik 1 órát, amit aztán a budapesti dugóban töltesz.

Egy gondolat “M7.” bejegyzéshez

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.