Ezt szeretem, így. M7, reggeli fények, ritka forgalom, rakod neki a kényelmes 160-at, magnóban 17-es szinten Beatman&Ludmilla, és akkor vált a track a lemezen és te megborzongsz és érzed, hogy ez így most nagyon jó, 45 percen át.
Feledteti a másik 1 órát, amit aztán a budapesti dugóban töltesz.
Egy gondolat “M7.” bejegyzéshez
Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.