Közlekedési morál. (Autós post.)

A Totalcar felmért, lássuk a helyi szokásokat:

  • sebességhatárt ritkán tartom, megyek a forgalommal, autópályán gyorsabban (180 az haladós?)
  • pirosnál megállok, sőt, a sárgát is tiszteletben tartom (nem vagyok átstartolós fajta)
  • előzés után vissza külső sáv
  • övet mindig becsatolom
  • index mindig
  • zebránál megállok, ha nem balesetveszélyes
  • buszokat beengedem, általában a besorolókat is
  • telefon csak hedszettel vagy kihangosítóval
  • záróvonal szent

És te?

5 hozzászólás “Közlekedési morál. (Autós post.)” bejegyzéshez

  1. – sebességhatárt csak ismeretlen, potenciálisan parás helyen (beláthatatlan kanyar előtti negyvenes tábla, lakóövezetben huszas-harmincas kisgyerekes tábla, ilyenek) figyelembevéve, egyébként mértékkel ráhagyva (városban forgalom sebessége, városon kívül 100-110, autópályán 150-160 körül)
    – piros mindig, sárga is inkább, voltak ebből parás szituk, azóta inkább fék mint gáz
    – pályán külső sáv igen gyakran negyedórákig nem játszik, de akkor 160 a tempó, a tükröt meg ilyenkor is folyamatosan sasolom dodzsvájperek tekintetében
    – övet mindig, hátul is, két sarokra is. utasok ezirányú basztatásáról már leszoktam, de én is pucérnak érzem magam nélküle
    – zebránál megáll
    – emberek beenged, buszokat kifejezetten, bringásokra nyilván figyel
    – telefon ha egyedül vagyok a kocsiban, kihangosítóval, ha nem, akkor rohadtul idegesítene, úgyhogy inkább kézből, de ha bármi miatt érzem, hogy itt akár csak esélyesen kellhet mindkét kezem vagy a teljes agyam, szemrebbenés és bocsánatkérés nélkül telefon azonnal ledob
    – záróvonal csak rommá járt útvonalon (pl. 6-os újváros-pest szakasza, amit igazából csukott szemmel is) kreatívan, de ésszel kezelve, máshol szigorúan betartva
    – index amennyire csak lehetséges és nem félrevezető, jóelőre, hosszas ki/besorolásnál akár perceken át is, nagy lassításos jobbra kisívnél fél kilóméterrel korábbtól
    – egyenrangú kereszteződéseknél kínosan figyelve az elsőbbségeket, akár állóra fékezve (jó, nyilván, így rommát törtem már egy kocsit :))

    + ami itt nem került elő, mert gondolom “komolyabb” szabálytalanság, de egy korty alkohol, egy unciányi akármilyen egyéb cucc, sőt, akár brutális másnaposság/fáradtság mellett sem ülök volán mögé. amivel elbaszott, de ismerőseim nagy része közül kilógok…

    ja, és ha már ők is irogatták motorral, ugyanez bringával:

    – sebességhatár: folyamatosan próbálom túllépni, de ritkán sikerül
    – lámpák: ismert kereszteződésnél mintha nem is lennének (illetve némi pluszinformációt hordoznak arról, hogy a többiek mire számítanak, de semmi többet), ismeretlennél pirosnál azért lassítok, amíg körbenézek
    – előzés után maradok a középső elválasztón
    – sisakot mindig hordok
    – sávokat pofátlanul váltogatok, de ha épp nem életveszélyes elvenni a kezem a kormányról, jelzem
    – zebránál lassítok, de áthajtok pirosnál is: égni is szokott a pofám, hogy minden gondosságom és lassításom és kikerülési-elengedési kísérletem ellenére megtorpannak a gyalogosok
    – buszokat és egyéb 10 tonna feletti járműveket előzékenyen beengedek
    – telefon leállva csak, mióta egyszer nagyon elbaszódtam így (és mióta smucig vagyok egy bt headsetre)
    – záróvonal? felfestések? táblák? mi az?
    – mióta egyszer fél üveg jéger, tíz sör és 50 méter után akkorát zakóztam az első villamossínben, hogy sántítottam egy hónapig, darabokra szakadt a nadrágom és ömlött a vér a térdemből, félek, de ettől függetlenül rendíthetetlenül politoxinomán kerékpáros vagyok

  2. Gyónunk, gyónunk?
    Senki sincs hiba nélkül való…

  3. a “megállok a zebránál ha nem balesetveszélyes” az mit is jelent?

  4. phnb: ha gyalogos áll a zebránál és mögöttem nem rombol valaki 80-nal, akkor megállok. egyértelműnek vettem, hogy ha a gyalogos lent van az úton, akkor nem ütöm el, bár belátom, hogy Bp-n ez nem annyira egyértelmű.

  5. autóm nincs, lássuk a bringát:

    – lassú vagyok, semmilyen sebességhatárt nem közelítek meg (sajnos)
    – próbálok bringaúton/sávon közlekedni még kissebb kerülő árán is, de ha az nincs akkor az autóúton megyek, járdára csak végső esetben fanyalodok és ott mindig tudatában vagyok annak, hogy a gyalogosnak van elsőbbsége
    – többnyire sárgánál is megállok, de néhány ismerős lámpát alapból kihagyok (pl.: andrássy oktogonnál, ahol gombot kéne nyomni, de többnyire útban van hozzá egy taxis vagy szabálytalan parkoló) de bűntudatom van és igyekszem nevelni magam
    – mindig figyelem az autókat, senkit nem akarok szivatni, igyekszek jelezni
    – általában próbálok szabályos lenni ott is, ahol ez nekem nem kényelmes

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.