Mozilog update: This Is England, Seraphim Falls. És: weeklog addition, this week’s episode.

Először is mozik. Hétfőn (azt hiszem) This Is England. Kemény cucc, de must see. Az a fajta, ami után egy ideig csöndben üldögélsz, a látottak feldolgozása nem egy perc. Helyszín Anglia, idő a 80-as évek eleje: Maggie fuckin’ Thatcher, Falkland, bevándorlók („pakis”) tömege, akikkel a kormány nem nagyon tud mit kezdeni a háborúskodás közepette, és a nyomukban felvirágzó skinhead mozgalom. Hősünk pedig Shaun, 12 éves, apja meghalt a háborúban, a legjobb haverjai pedig skinheadek. A végkifejletig (most kivételesen nem lövöm le) nagy a feszültség, a vége pedig kicsit kurta. Ezzel együtt kötelező, megérdemelt 8.1 az IMDB-n.

Tegnap Seraphim Falls, Liam Neeson és Pierce Brosnan. Pierce Brosnan-nek megint egy új arca, testben-lélekben szakadt ex-polgárháborús tiszt, őszülő szakállal és barázdált arccal. (Kezdem azt gondolni, hogy a James Bond múvikat igazából tilos megnézni: teljesen elkorcsosítják a főszereplőkről kialakult képet. Liam Neesonnak pedig olyan hangja van, hogy a filmet szinkronnal nézni bűn.) Nagyon jól megcsinált, lassú folyású road movie: az extiszt menekül, Liam Neesonák utána, és mint az O Brother…-ben, különböző állomásokhoz érkeznek, míg végül a skilled man felőrli a kevésbé skilled-et, és egy szürreálba forduló végkifeljet mindkettőjüket. Az előző szürreál mondat értelmezése nélkül mindenképpen érdemes a cucc még talán több megnézésre is, hangulatfilm, jó. (Vicces egyébként, hogy egy északír és egy ír játszik egy amerikai polgárháborús filmben. Nekik még nem korcsosult el a kiejtésük.)

A héten egyébként kis országunk vendége volt Becky (LOTR!) és Ron, vasárnap este jóvacsi a Mentában, tegnapelőtt Polo Pub, tegnap pedig kávézás, amelynek keretében elviccelődtünk a gyümölcsteák extra jelentéseivel (gyümölc-stea’k)… Ennyi fért bele, have a safe trip guys! (Zsófinak pedig igaza van, tényleg több minden történt vasárnap. Hisz vacsiztunk.)

Kéne egy VMWare, hogy tudjak (céges) számlákat intézni, és még többet dolgozni. Az időbeosztásomra jellemző, hogy általában hétfő-kedd táján meg tudom nézni az aktuális Diggnation-t, az ehetit eddig nem volt esélyem se. Talán ma.