Várifuti.

Vicces, hogy míg egy Vérmező kört még mindig megállásokkal tudok csak lefutni (jelenleg 3 megállással; egy Vérmező majdnem pontosan 2 km), addig a Várba simán felfutok egy szuszra a Körmöci utcában (ami valójában egy jó hosszú lépcső). Most akkor lekvár vagyok futásilag, vagy nem? (Nyilván igen; de a két teljesítmény akkor sincs arányban egymással.)

5 hozzászólás “Várifuti.” bejegyzéshez

  1. en azt nem ertem, hogyha mar valaki veszi a faradtsagot es sportol az ember (respect lipilee) akkor menem tud kimenni a szmogbol? eleg lenne csak fogassal felmenni normafara es mindjart nem okoz tobb kart maganak a futassal, mint amennyit hasznalna.

  2. szerinted szoroz *bármit is*, hogy ilyenkor kimegyek? miközben az év minimum 9 hónapjában naponta tekerek a városban?
    egyébként Vérmező, meg Vár, szerintem még a tisztább környékek egyike.

  3. nyilvan nem, de hosszutavon? legalabb erre az idore nemkene :)
    igazabol nekem mind1, meg beszelek en, aki aggromeracioban elek, es ugyanugy bringaval jarok a varosban :)

  4. Hát, ha 2 km-en meg kell állni egyszer is, akkor az nagyon sovány.
    Hallhatatlanokat tudok csak idézni: „4:30 perc/km felett haladni az nem futás”. Ez konkrétan az Atlétikai Centrum öltözőjébe írta ki egy kedélyes sportárs.
    Ezzel elviccelődik az ember, de hosszú távon az a pálya, hogy 80-90-110 kg, aztán 36 évesen azt veszi észre az ember, hogy elégtelenkedik a szíve és epeköve van, 45 évesen meg stroke és szevasz.

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.

To respond on your own website, enter the URL of your response which should contain a link to this post's permalink URL. Your response will then appear (possibly after moderation) on this page. Want to update or remove your response? Update or delete your post and re-enter your post's URL again. (Find out more about Webmentions.)