Na szóval ott tartottam, hogy (van egy lány…) a kiscsaj még mindig jobban érzi magát a temperált benn, mint a temperatív kinn, egyelőre semmi jelét nem mutatta, hogy változtatna ezen, a múlt hétfő és onnantól fogva minden napi céldátum után most épp a holnapot lőttük be, mert az milyen jó lenne (pont huszadika). Hajrá, kisember, mi már várunk.
Hogy addig se unatkozzunk,
- Szombat reggel azzal ébresztett az alsó szomszéd, hogy ázik tőlünk, és nem is kicsit: a frissen felújított lakásának az előszobája az kábé annyi. A konkrét ázás egyébként házszintű nyomocsó-repedés volt, a húszas években épült ház eredeti ólomcsöveit eddig senkinek nem volt kedve bolygatni. Persze egyrészt így megy ez, mert ugye háztulajdon ergo biztosítói, vagy pályázati pénzből lehet ilyesmit overhaul-olni, vagyis amíg nincs vele para (szarrá nem ázik valaki), addig marad a status quo. Amikor meg para van, akkor para van, és erre a házra ez a jellemző, mert sorozatban jönnek a repedések nem csak nálunk, hanem szanaszét a házban. Másrészt látva a káoszt, amit az elmúlt 90 évben csináltak a ház vízvezeték-rendszeréből, meg is lehet érteni a vonakodva javítást: mivel szanaszét van ágaztatva a szerencsétlen nyomócső a legváratlanabb helyeken, és a fürdőszobákat is összevissza mozgatták a különböző korok a felújításokkor, az ólomcső teljes cseréjéhez 2 emeletnyi födémet akkurátusan végig kéne vésni már ahhoz is, hogy egyáltalán megtalálják a nyomót. (Ennél jobb sztorit mondott a vízvezetékszerelő a Jászai Mari tér egyik házáról, ahol a szerelés-debugolás miatt szakaszosan elzárták a vizet, mire a szomszéd ház egyes lakásaiban is megszűnt a vízellátás.) Na lényeg a lényeg, a visszabontás során persze kiderültek turpisságok a mi WC-nk mögött is, konkrétan ereszt az mindenhol, némi kontármunka, némi elöregedés folytán, illetve van egy véletlenül-átfúrt-majd-elegánsan-visszafalazott csatorna, és egy falban otthagyott levágott és összecsippentett végű, de nyomás alatt levő ólom csődarab. Maga a WC semmilyen magyar szabványnak nem felel meg, ezért pótalkatrész (pl. cseretömítés) nuku, újat kell venni, és ezek persze (szemben a főnyomócső javításával) nem a lakás biztosításából mennek. Pozitív gondolatként a szerelés befejezte után kb. másfél méterrel kevesebb ólom főnyomócső lesz a házban, annyival kevesebb hibalehetőség.
- A krisztina körúti lakásunk újra kiadósorba került (gondolom erről lesz külön poszt is), mert a lakónk megelégelte a magyarországi állapotokat és Máltára emigrál, amiért nem tudom hibáztatni. Példás állagban adja át a lakást, mindenkinek ilyen bérlőt kívánok.
A „megállapodás szerinti” bútorozottság azóta „bútorozottságra” változott, tehát 100%-osan felszerelt, bútorozott lakást tudunk felajánlani, a képeken látható konzisztens stílussal. Ha érdekel, ping me (azaz pingelj meg.)
Hát kábé ez.
Van ez így.. Nálunk úgy zajlott a dolog, hogy reggel megsimogattam Gömböc-öt az anyja hasában, és boldog születésnapot kívántam neki. Erre ő megrugdosott hogy menjek zuhanyozni és dolgozni. Onnantól kezdve még egy hetet ráhúzott.
Na, drukk.
Minden jó lesz. :-)
Nálunk is 1 hét volt a túlóra. Sőt, akkor is úgy kellett kirobbantani a kisasszonyt, mert még maradt volna karácsonyig… :)