Kiscsaj status, lakás status.

Na szóval ott tartottam, hogy (van egy lány…) a kiscsaj még mindig jobban érzi magát a temperált benn, mint a temperatív kinn, egyelőre semmi jelét nem mutatta, hogy változtatna ezen, a múlt hétfő és onnantól fogva minden napi céldátum után most épp a holnapot lőttük be, mert az milyen jó lenne (pont huszadika). Hajrá, kisember, mi már várunk.

Hogy addig se unatkozzunk,

  1. Szombat reggel azzal ébresztett az alsó szomszéd, hogy ázik tőlünk, és nem is kicsit: a frissen felújított lakásának az előszobája az kábé annyi. A konkrét ázás egyébként házszintű nyomocsó-repedés volt, a húszas években épült ház eredeti ólomcsöveit eddig senkinek nem volt kedve bolygatni. Persze egyrészt így megy ez, mert ugye háztulajdon ergo biztosítói, vagy pályázati pénzből lehet ilyesmit overhaul-olni, vagyis amíg nincs vele para (szarrá nem ázik valaki), addig marad a status quo. Amikor meg para van, akkor para van, és erre a házra ez a jellemző, mert sorozatban jönnek a repedések nem csak nálunk, hanem szanaszét a házban. Másrészt látva a káoszt, amit az elmúlt 90 évben csináltak a ház vízvezeték-rendszeréből, meg is lehet érteni a vonakodva javítást: mivel szanaszét van ágaztatva a szerencsétlen nyomócső a legváratlanabb helyeken, és a fürdőszobákat is összevissza mozgatták a különböző korok a felújításokkor, az ólomcső teljes cseréjéhez 2 emeletnyi födémet akkurátusan végig kéne vésni már ahhoz is, hogy egyáltalán megtalálják a nyomót. (Ennél jobb sztorit mondott a vízvezetékszerelő a Jászai Mari tér egyik házáról, ahol a szerelés-debugolás miatt szakaszosan elzárták a vizet, mire a szomszéd ház egyes lakásaiban is megszűnt a vízellátás.) Na lényeg a lényeg, a visszabontás során persze kiderültek turpisságok a mi WC-nk mögött is, konkrétan ereszt az mindenhol, némi kontármunka, némi elöregedés folytán, illetve van egy véletlenül-átfúrt-majd-elegánsan-visszafalazott csatorna, és egy falban otthagyott levágott és összecsippentett végű, de nyomás alatt levő ólom csődarab. Maga a WC semmilyen magyar szabványnak nem felel meg, ezért pótalkatrész (pl. cseretömítés) nuku, újat kell venni, és ezek persze (szemben a főnyomócső javításával) nem a lakás biztosításából mennek. Pozitív gondolatként a szerelés befejezte után kb. másfél méterrel kevesebb ólom főnyomócső lesz a házban, annyival kevesebb hibalehetőség.
  2. A krisztina körúti lakásunk újra kiadósorba került (gondolom erről lesz külön poszt is), mert a lakónk megelégelte a magyarországi állapotokat és Máltára emigrál, amiért nem tudom hibáztatni. Példás állagban adja át a lakást, mindenkinek ilyen bérlőt kívánok.

    A “megállapodás szerinti” bútorozottság azóta “bútorozottságra” változott, tehát 100%-osan felszerelt, bútorozott lakást tudunk felajánlani, a képeken látható konzisztens stílussal. Ha érdekel, ping me (azaz pingelj meg.)

Hát kábé ez.