(Ez a post két napja íródott, de lehet, hogy 3 — szerdán, na…)
Az utóbbi időben kifelé csönd volt, inkább költözéseket blogolgattam, pedig folyik ám a projekt! Pl. a gyerek nő-növekedik, minimum. Csak hogy később emlékezzek, here is a list:
- Először is, készülnek a heti hasfotók. (Haha, Heti Has, újságcím-candidate.) Egyszer megmondták nekünk, hogy csütörtök a hét-fordulónap, úgyhogy azt próbáljuk tartani, de van, hogy csak pénteken sikerül — végülis mindegy.
- Mennek (bár sajnos nem minden nap) az esti éneklések: származzon a kiscsajnak valami előnye is a két énekes szülőből, ne csak a Mozart- és Bárdos Lajos-próbák megpróbáltatásai.
- Járunk babaügyi felkészítő agytágítóra a Szent Imre kórházba, ami tegnap lelkesítően izgalmas volt. Talán az izgalmas nem jó kifejezés, de lelkesítő volt, és jó — rálátást kapunk a szülés folyamatára (nagyon más, amikor egy szülészorvos mondja el úgy, hogy tudod hogy a te gyerekedről van szó!), és főleg a hozzáállásukra, amiről annyit tudok elmondani, hogy vakon megbízom ebben az orvosgárdában. Jó ez, na. (Csomóan jegyzeteltek, mi nem. Rosszak vagyunk?)
- Folyik a babaágy és hasonlók válogatása, de külső megfigyelők lépten-nyomon észrevételezik, hogy késésben vagyunk. Nekünk nem tűnik úgy.
- Ma reggel pedig nevemre vettem a gyerekemet, vagyis elintéztük az apasági nyilatkozatot. Mostantól csak bíróságon támadhatnám meg a tényt, de nem tervezem… Érdekesség, hogy az önkormányzati ügyintéző elmondása szerint az emberek nagy része nem túl vidáman megy apasági nyilatkozatot tenni — akkor minek vállalnak be gyereket?… Másrészről a XII. kerületi önkormányzat ügyfélszolgálata szuperjól szolgáltat, legközelebb is csak oda. Ha már ott voltunk, elhoztuk az Erdész törzskönyvét is, kb. 5 perc alatt megvolt.
