Recap: Adél anyakönyvi kivonata.

Időközben (for the record: talán 10-én kedden?) megkaptuk Adél anyaköny viki vonatát (sírós tini távolsági jármű), némi lollipop ügyintézés után. Hol is kezdjem?

Az apaságnak (és a névadásnak) tudniillik idehaza preferenciasorrendje van kéremszépen: van ugye a szent és sérthetetlen házasság, ez oké; ezután (ennek hiányában) következne az apasági nyilatkozat, ha államunk nem szúrta volna be a „regisztrált élettársi kapcsolat” nevű szörnyszülöttet. Ennek érdekessége az, hogy míg a házasságot és az apasági nyilatkozatokat az önkormányzatok tartják nyilván, a reg. élett. kapcs. egy közjegyzők által karbantartott lista, a kettő között semmiféle dblink nincs. Magyar logika ez a javából, pedig még bele se lendültem! (Illetve gondolom közjegyzőlobbi is, hogy nehogy elavuljon egyhamar eme nemes intézmény.)
Ahhoz tehát, hogy a gyermek születési anyakönyvi kivonatát az önkormányzat ki tudja állítani, szükségük van egy igazolásra (dokument!!!44négy) a közjegyzőtől, hogy az anya mással nincsen bejegyzett élettársi viszonyban. (Ezt természetesen az anyának kell kikérni, mert Magyarországon vagyunk, ahol az állam van az emberekért.)

Ezt az igazolást Jul kis is kérte kb. 2 héttel Adél születése előtt, de persze nem ilyen egyszerű!, ugyanis kiderült, hogy az igazolásnak a gyermek születése után kell készülnie, nehogy a raffinált kismama még a gyermek születése előtt gyorsan regisztrálódjon élettársilag valaki mással, 9 hónapos terhesen. (Azért apa szemszögből gondoljuk át ezt is: ugyan apasági nyilatkozatot tettél apaként, ha az anya közben valaki mással közjegyző által hitelesítetten összebútorozik, a gyerek az ő nevén lesz. Illetve gondolom ez joghézag, tehát perelhetsz, sok sikert.)

Tehát let’s recap idáig: anyuka megszüli a gyermeket, majd 1 hetes szoptatós kismamaként elbattyog a közjegyzőhöz kikérni az igazolást, aztán elintézi a születési anyakönyvi kivonatot. Amíg ez nincs meg, természetesen nem intézhet támogatásokat, nincs TAJ kártyája a gyereknek, se adószáma (bár hogy az minek…)

És itt jön az újabb csavar: mert kézenfekvő lenne a fenti probléma megoldására, hogy szoptatós anyuka helyett apuka megy el a közjegyzőhöz az igazolásért. Azt viszont csak közeli hozzátartozó veheti át (az is csak meghatalmazás birtokában). Közeli hozzátartozónak pedig a magyar jog szerint a következők számítanak: apa, anya, testvér, férj, és regisztrált élettárs. Mivel a nevezett igazolást pont arról kérnénk, hogy nincs regisztrált élettárs, apuka értelemszerűen kiesik. És mivel nem vagyok férj, kell az igazolás. Ha férj lennék, nem kellene. Ebbe csak belezavarodni lehet.

Tehát: a magyar jog szerint attól, hogy van egy közös gyerekünk, én nem vagyok Jul közeli hozzátartozója, csak Jul gyerekének a közeli hozzátartozója. Jó, mi?

Úgyhogy az igazolást végül úgy szereztük meg, hogy Jul papája beautózott vidékről, találkoztunk a közjegyzőnél, kikértük (neki volt meghatalmazása) az igazolást (újabb 2200 forint), és mentem intézni az anyakönyvi kivonatot.

Az extra csavar a sztoriban az, hogy ha én, Lippai Gergő odamegyek a közjegyzőhöz és azt állítom büntetőjogi felelősségem tudatában, hogy Jul apja vagyok, vagy akár anyja (következésképp közeli hozzátartozó), nincs módjuk leellenőrizni, csak azt (személyi igazolvány alapján ugyebár), hogy igazat állítok: valóban én vagyok Lippai Gergő. Vagyis a szabélyozás pont azzal baszik ki, akivel a törvény szellemében nem kéne, és pont az ellen nem véd, ami ellen kéne.

Röhej, emberek, röhej.

12 hozzászólás “Recap: Adél anyakönyvi kivonata.” bejegyzéshez

  1. OMG!
    2.5 eve Benedek fiamnal ez meg sima ugy volt… Apasagi, oszt jonapot…

  2. Bejegyzett élettársak nem csak azonos neműek lehetnek? Mert szerintem igen, és akkor a sztori még izgalmasabb lesz, ha végiggondoljuk. Az, hogy az apasági nyilatkozat (vagy inkább a szülők közös nyilatkozata) miért nem elég, miért nem írja felül defaultból a családjogi törvény szerinti apasági vélelmeket, az rejtély marad.

    1. bárki lehet élettárs, nem csak azonos neműek. kétségtelen, hogy kb. nekik jött létre ez az intézmény :)

  3. Nálunk a kisebbik 3 és fél éves, anno ha jól emlékszem, a gyámhatósághoz kellett menni az apasági miatt. Attól eltekintve, hogy gyökér volt az ügyintéző, gördülékenyen ment.

  4. Az ember nem is gondolja, mennyi baj megelőzésére jó egy házasságkötés ( optimális esetben, ugyebár:-))

  5. Amúgy az is szép feladat, házasságban élőnek elintézni a házasságon kívüli apa apaságát :-)

  6. Szerintem ennél még a házasság is egyszerűbb lett volna, nem? Bár persze az is papírmunka rendesen.

  7. A vicc az, hogy a XII. kerületben – mint azt az apasági nyilatkozat kapcsán megtudtuk- az ingyen lett volna, míg élettársilag regisztrálódni viszont 26ezer forintba kerül.

  8. Keveritek a dolgokat: van a bejegyzett élettársi kapcsolat, anyakönyvvezető előtt, csak azonos nemű pároknak. És van az élettársi kapcsolat közjegyzői nyilvántartásba vétele, mind azonos, mind különnemű pároknak. Ez utóbbi nem minősül közeli hozzátartozónak, csak hozzátartozónak.

  9. Nálunk úgy volt, hogy az anyakönyvvezetőtől megérdeklődtük, hol találunk olyan közjegyzőt, aki egy sima meghatalmazással nekem, az apának is kiadja a papírt – és lőn, a közjegyző közölte, hogy púp a hátukon az egész, nem is értik, mi az egész értelme (főleg úgy, hogy a db-összeköttetés nuku, tehát ellenőrizni sem lehet semmit), úgyhogy ő magasból pottyant az egészre, ráadásul belegondolt, hogy neki 5 gyereke van, és egy újdonsült anyukaként milyen is gyermekágyból rohangálni… és már ki is állította a papírt. :)

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.