Olvasási élmény: Acélsodrony. (És: történelemoktatás, 21. század.)

Még tavalyelőtt karácsonyra (vagy születésnapra… nálam ezek összefolynak, meg hát nem tegnap volt) kaptam meg Aczél Endre Acélsodrony című trilógiáját. Trilógia, mert a 60-as évektől a rendszerváltásig három kötetben mondja el, miből lett a cserebogár. (A hasoncímű, Klub Rádióban leadott sorozat alapján egyébként.)

Ha a posztot eddig akarnád olvasni elárulom: az Acélsodrony kurvajó, és ha tehetném, kötelező olvasmánnyá tenném az iskolákban.

60-as évek eleje, tehát kb. ott kezdődik, hogy ’56 után valamelyest már megszilárdult Kádár rendszere, és elkezdődik először a növekedés, aztán egy elszabotált reform, aztán az eladósodás — mindezt persze nagyobb erők közt verődve folyamatosan. És végződik ugyebár a rendszerváltással, Kádár halálával, stb.

Nekünk, akik ma vagyunk „harmincasok”, kb. a „80-as évek” kötet az, ahol saját tapasztalatokat helyezhetünk végre történelmi perspektívába (pl. akár a rendkívül fontos ’87-es havazást!), de az, hogy az előzményeket is megismerjük, nagyon sok szempontból nagyon hasznos, és kiderül belőle legalább két dolog:

  1. A szar, ami Magyarországon ma van, bőven nem 89-ben kezdődött, szépen lineárisan levezethető a korábbi évtizedekből; 89 nem volt akkora váltás Magyarországnak, mint amilyennek látszik. 
  2. A mai politikai kommunikáció (ferdítés, túlzás, hazugság) semmiben sem különbözik a Kádár-rendszer kommunikációjától.

Ja, és még egy: a rendszerváltás körüli politika (ami nekem kis 11-12 éves pöcsösként olyan magasztosnak tűnt) nem sokban különbözött a maitól széthúzásban és rövidlátásban. Nekem úgy tűnik, hogy a rendszerváltás így is, úgy is megtörtént volna, ez (is) egy történelmi folyamat volt, ami minket sodort, nem pedig irányítottuk. (Remek dolog látni, hogy ebben a kis országban még egy rendszerváltást is elsumákoltak volna néhányan személyes érdekek mentén.) De persze én egy negatív fasz vagyok, ennél biztos sokkal magasztosabb volt az az 1-2 végső év.

Egy vonal hiányzik nekem a sorozatból, gondolom mert Aczél Endre nem fér hozzá annyira, hogy tiszta szívvel beemelje a könyvbe: a magyar ügynök-szubkultúra. Ez talán-talán 2014-től kutatható lesz (úgyértem rendesen), de persze ne legyenek illúzióink. Pedig érdekes lenne látni, hogy mennyire gazdasági folyamatok, és mennyire mesterséges manipuláció vitte a társadalmat arra, amerre.

Aztán nyilván nincs akkora jelentősége, de én eggyel jobban taggeltem volna az egyes fejezeteket/témákat: magyar politika, világpolitika, sport, magyar kultúra, világkultúra, ilyesmi, aztán másik taxonómia szerint gazdasági folyamatok, háborúk, politikai irányok, és végül kapcsolódó egyéb tartalmak (pl. a Falkland-szigeteki háborúhoz Maggie Thatcher és a szakszervezetek háborúja, meg a Videla-féle diktatúra Argentínában… ilyenek). Marhajó lenne valami ilyesmi interaktív könyv/app, amivel az ember pl. a kultúra átugrásával, folyamatában tekintheti át témakörök szerint a történelmet. (And now I’m solutionizing.)

Ha már történelemoktatás. A három mű, amivel szerintem a 20-ik század második felének magyar történelme (a rendszerváltásig) lefedhető:

Adélék biztosan ezt fogják (illetve: ezt biztosan fogják) útravalóul kapni. Lehet persze ezzel vitatkozni, és örülök is neki, ha kerekedik vita, mert abból vélhetően még több könyv input keletkezik nekem.

Szóval: mondjatok nekem jó 20-ik századi történelemkönyveket!

2 hozzászólás “Olvasási élmény: Acélsodrony. (És: történelemoktatás, 21. század.)” bejegyzéshez

  1. Ne feledd, az indulás a Kossuth rádióban volt, már nem emlékszem, szombat vagy vasárnap reggelenként- a hét végi kakaós együttreggelizés alatt ment…boldog vagyok, hogy jól választottam amúgy. Sztem, ha a Debreceni könyvet kivégzed, a sorba fogod sorolni:-). És nekem is nagy igényem, egy ilyen ideoda böngészhető tudástár, posztoljuk a kedves szomszédnak, hátha…:-D

  2. ja, és ha kivégezted, kérem kölcsön…ez volt az egyik olyan, amit nem tudtam ajándékozás előtt meózni:-D

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.

To respond on your own website, enter the URL of your response which should contain a link to this post's permalink URL. Your response will then appear (possibly after moderation) on this page. Want to update or remove your response? Update or delete your post and re-enter your post's URL again. (Find out more about Webmentions.)