Húsvét hétfő után felejtő kedd következik:
- Én reggel bevittem Adélt az oviba, elfelejtvén (testületileg Jullal, egyébként), hogy ma nincs ovi — még csodálkoztam is milyen jó kevesen vannak, „de jó korán ideértünk”, mondtam.
- Kollega Budaörsről bejött irodába, majd konstatálta, hogy a számítógépét, nos, azt otthon hagyta.
- Én teljesen elfelejtettem, hogy kedd van (vs hétfő), és hogy ma mennek el a lakóink… Ha rajtam múlik, itt töltenek még egy napot.
- Most pedig be kéne fejeznem egy processz split listát, de hát szívemre teszem a kezem, elég felejtős. Majd éjszaka. (Like that’s a thing these days.)
